Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Oklevél regeszták 1325-1711

39. 1456. máj. 13-14. A budai káptalan bizonyitja, hogy Pálóczi László országbiró meghagyására (ld. 38. sz.) a Pest megyei Szada-t és Gedellő-t Alagh Miklós királyi emberrel Marczelháza-i László káptalani kiküldött jelenlétében határjáratta Rozgonyi János erdélyi vajda fiai, Rajnald és Oszvald, valamint Mathalfalva-i Reichel Sebold részére. Megjelent szomszédok Domony János, Vataly János Hartyánból, Szaz János Csömörről, Bigly Balázs a Rozgonyiak isaszegi tisztje, András gedeliői biró, az "emiitett Rozgon Uram személyes létében. " "Legh elsőben elkezdték vólna Beszeneó nap keletre situált falunak részérül Babadvőlgynek kőzepiben, holott egy régi földhányást taiáltak és az mellet más uj főid határt tettek: melly régi főid hányást Gedellőj lakossoknak Roszgon Uram jobbágyinak és az ujat Szadaj lakosoknak Raichel Seboldus jobbagyinak hatták és végezték. Onnét egy nyil, lövésre nap nyugott fellé menvén, hasonló képpen egy nyil lövésre bizonyos helyre, tudniillik Hazs névü völgyre érkesztek; az hol hasonlóképpen két főid rakást újonnan tettek, mellynek az egyéke Gedellőj, a másik pediglen Szadaj légyen. Onnét még nap nyugot felé az Eördők kőzőtt kővesszegh hegyre menvén, az hol emiitett hegynek végében két földhányást újonnan tettek, melynek az egyike Gedellőj, az másik pedig Szadaj légyen. Azon kivül emiitett kőveszegh hegynek az hátán, dél és nap nyugot kőzőtt egy nyil lövésre menvin egy nagy élő fa alatt possessio Gedellő részérül két régi földhányást találtak, mellyeketis meg újítottak; mellyeknek az egyéke Gedellőj, a másik pediglen Szadaj légyen. Ezuttan azon KŐveszeg hegyrül nap nyugot felé leszátván, és meg nevezet erdőbül kimenvén, emiitett hegynek oldalán hasonló képpen két földrakást tettek, mellynek az egyike Gö104