Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Oklevél regeszták 1325-1711

bony a-i Miklós elrontotta és eltörölte azt és ezt erősítette. Mellette, tudniillik a helynek északi részén földhatárjelet rendeltek el. Mellette elmenve ugyanazon az ösvényen egyenesen Nyugatra illendő távolságra menve egy másik hegyhez, melyet Koketth-nek neveznek, ennek a tetején egy üreges és árkos hely, mint nagy határ van és fennállni látszik, ahol Sybold hozzátette, hogy a megnevezett nép mondott urának az utasítására kiszakította a határjelet, határjelet földből felhánytak, ezután ugyanazon ösvényen egyenesen jó távolságra menve egy kis völgy fejéhez, amelynek feje mellett valami fáknál Nyarkuth-nak nevezett vizforrás van, ahol a fóldhatárjelet megjegyezték. Majd ugyanazon ösvényen szántóföldek között egy ideig menve hasonló távolságra a Mezde másként Mesgye nevü helyre értek. Egy másik hosszú völgy részében egy másik régi két fóldhatárjelet megtaláltak, mellettük határjelet tettek, innen egy kissé az ösvényen délre balkéz felé felfelé fordulva a hegyre menve kis idő múlva egy földhatárjelet, amelyik jól látszik, megtaláltak, mellette földhatárjelet készítettek. Végre ugyanazon a csapáson a hegyen magán hasonlóképpen menve hosszan, mely Barthnak mondatik, csipkebokor közelében egy füves ut mellett egy jól látható régi földhatárjelet megtaláltak, emellett földből határjelet rendeltek. Annak felette folyamatosan ugyanazon az ösvényen délre hosszan elmenve elérkeztek a Gárdon hegyhez, amelyik füves gyalogút mellett egy földhatárjelet felállítottak. Végül magán a Gárdon hegyen balkéz felé kerülve és jobbkézre minden maradékon átmenve egy régi hoszszu árkot megtaláltak, egy másik szaggatott árkot, mely ároknál Syboldus azt állította, hogy régi határa Gödöllő és Szada birtoknak, mellette az ároknak egy földhatárjelet kijeíöLtek. És a füves úttól, 102