Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Katona István: A barokk ablaktípus Magyarországon

Az ablakok igen ritkán maradnak fenn 200-250 évig. Ezért nehéz pontos színadatot megadni. A néhány fellelhető eredeti ablak (pl.: Vörösberény rk. templom szentélye és sekrestyéje közötti ablak), valamint festett vakablakok és festett architektúrák ábrázolásai alapján nagy biztonsággal feltételezhető, hogy e korszakban a természetesen hagyott barna és a kőszürke volt az uralkodó szín. Megállapítható, hogy a zöldnek is volt bizonyos szerepe, de főképpen zsaluszárnyaknál. Míg a zöld mindig fedésként fordult elő, addig leletek és írásos források alapján a természetes barna színt - főleg tölgyfánál - lenolaj firnisszel történő kezeléssel, impregnálással nyerték. Kizárólag puhafa anyagnál mázoltak fedésként, illetve erezték a faanyagot. Az ablakok - időjárás romboló hatásától történő - védelme főképpen száradó olajok és gyantaolaj-lakkok hatásmechanizmusára korlátozódott. BAROKK ABLAKTÍPUS A MAGYARORSZÁGI ANALÓGIÁK TÜKRÉBEN. Napjainkban a barokk épületek homlokzatain eredeti barokk ablakszerkezet szinte nem is látható, mivel a csak belső síkon lévő egyrétegű ablak elé később általában egy a homlokzattal egy síkba eső téli ablakot helyeztek. Sajnos az így átépített eredeti ablakok nagy része is a későbbi korszerűsítések áldozataivá vált. A barokk ablaktípus egyik reprezentánsa a vörösberényi rk. templom szentélye és sekrestyéje közötti falban meghúzódó ablak. Ez az eredeti állapotában látható ablak fennmaradását annak köszönhette, hogy nem külső térelhatárolóként funkcionált, hanem belső terek között az időjárás viszontagságaitól és a történelem pusztító hatásától védetten helyezkedett el. A vörösberényi ablakon kitűnően tanulmányozható a barokk ablakszerkezet minden jellegzetessége: a fix ablakkereszt tokosztótól kezdve a kovácsoltvas nősténypántokig bezárólag. Az ablak különlegessége, hogy fennmaradtak az eredeti kovácsoltvas üvegosztó pálcák. A vízszintes helyzetű pálcák a "belső", a függőleges helyzetű pálcák pedig a "külső" oldalon vannak a szárnyszerkezetre felerősítve. Az üvegtáblák ólom "üveg-táskában" fekszenek, amely pontonként van a kovácsoltvas pálcákhoz rögzítve.' A barokk ablaktípus főbb jellegzetességeit szintén jól mutatják a gödöllői Grassalkovich kastélyon - általában a kovácsoltvas fűzött pálcarács és az utólagosan elhelyezett külső ablakszerkezet védelmében - fennmaradt eredeti szerkezet-töredékek. Itt a fából készült üvegosztó lécek nyújtanak fontos ismeretet a korabeli ablakok részletképzéséről. A tárgyi emlékeken kívül a barokk ablakok formai és szerkezeti kialakítása nagyon jól leolvasható azokról ai illúziókeltést tökéletességig vivő, a valóságos architektúra meghosszabbításaként bravúrosan szerkesztett, festett vakablakokról és falfestményekről, melyek napjainkig fennmaradtak. Például: - A székesfehérvári ciszter (a.e. jezsuita) templom falképei egy-egy barokk ablak, homlokzat oldali összképét, valamint a fix ablakkereszt tokosztó részletképzését mutatják be. - A gödöllői Grassalkovich kastély néhány - jelenleg csak részben feltárt - festett vakablaka pontosan igazolja a kastély eredeti, de azóta átépített ablakainak eredeti osztásrendszerét, a fix tokosztók profilirozottságát, és az ablakszerkezetek eredeti színezését. 96