Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)
HELYTÖRTÉNET - Mészáros János: Gödöllő "kisépítészeti" hagyományai
az imént említett körzetekben épülnek, közöttük tipológiailag a rusztikus jellegű kis házaktól a neobarokkos, tornácos kúriákig sokféle példát megtalálhatunk. A két világháború közötti építészetet oly termékenyítő szellemiség, mint a gödöllői művésztelep, nem érintette. Természetesen az akkor épült középületek közül kiemelendő a Kertész K. Róbert és Sváb Gyula [14] tervezte premontrei rendház, reálgimnázium és nevelőintézet (jelenleg a Gödöllői Agrártudományi Egyetem központi épülete), a maga impozáns neobarokk tömegével, viszont az sem hatott döntően arra a polgári városépítészetre, melynek vázlatos elemzése dolgozatunk tárgya. Érdekes módon a modern építészet, a bauhausi világ ugyancsak megjelenik Gödöllőn. A Bezsilla-villa (később Rendőrség, jelenleg GATE irodaház) - tervezője Rákos Pál az 1930-as évek elején - a maga kubisztikus épülettömegével [15], tiszta geometrikus formáival, levegősségével a legtisztább konstruktivista szellemet tárja elénk, és a megfáradt kisvárosi miliőbe újfent egy korszerű, nagyvilági szellemiség "lép" be. A jelzőt indokolandó, felmerül, hogy miért maradt ez az épület a maga formavilágával, a Bauhaus divatjával egyedül Gödöllőn? A kérdésre dolgozatunkban nem tudunk válaszolni, ízlésszociológiai tanulmányt, a divat és kultúrák provincializálódásának elemzését kellene elvégeznünk, hogy megérthessük egyes helységek, vidékek preferenciáinak alakulását, avagy szerencsés véletleneket kellene feltárnunk, hogy egyes jelenségek egyedülállóságának miértjére fény derülhessen. Mielőtt a II. világháború utáni korszak rövid elemzésére térnénk át, röviden foglaljuk össze, hogy mi is történt, épült Gödöllőn 1945-ig, mik voltak a település alakulásának főbb jellemzői. Gödöllő jelenkori építészeti-urbanisztikai jellege egy hármas (látszólag párhuzamos) fejlődési vonal eredményeként alakult ki. A Grassalkovich uradalom kialakulása előtti időkről építészeti kérdésben érdemben nincs miről beszélnünk. Az uradalom mellett fejlődő részben falusi, részben zsellér részek adják a hajdani község alapját, határozzák meg máig döntő fontosságú utcahálózatát - szerkezetét. A vasút megépítése és Budapest közelsége, valamint az uradalom koronabirtokká történő átminősítése elindítja a polgárosodás folyamatát az akkor mezővárosi ranggal bíró településen. A helyi polgárság kialakulása mellett (akik főleg a központi részeken telepedtek le és építkeztek), a település festői részein fokozatosan kezdenek kiépülni az üdülőövezetek (Blahai és Fenyvesi részek, Alvégi üdülők, stb.). Ezen külső részek fokozatos összeépülése, valamint az övezetek funkcionális átrendeződése eredményezte azt a településszövetet, amely 1945-ig kialakult, és alkalmassá vált egy morfológiai átrendeződésre. Ezek után áttérve az 1945 utáni időszak vizsgálatára, idézzünk rögtön egy szakmai jelentés anyagából, amely Gödöllő építészetét elemezte [15]: "A tér (Szabadság tér - M.J.) észak-keleti része már nyugtalan képet ad, az ott épült szecessziós tanácsházzal, a stílustalan HÉV épülettel" (...) "A szabadság út mentén egy, a környezetbe a városkép teljes semmibevevésével idegenül odahelyezett, több emeletes szállodaépület, a városképet teljesen tönkreteszi!" (...) "A szabadság tér egységét két épület bontja meg, a szecesszió korának gyenge alkotása, a mai tanácsház és a HEVállomás stílustalan épülete." (...) "A tanácsház városképbontó jellegét átalakítással meg kellene próbálni enyhíteni. A tetőszék egyszerűsítésével és más homlokzati kombinációkkal megkísértendő volna egy szebb és a térrel harmonikus megjelenésű tanácsház kialakítása. A HÉV állomás épületén kisebb átalakítások86