Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)

HELYTÖRTÉNET - Faludi Ildikó: Sajtótörténetünk elfeledett színfoltja: a Gödöllői Közlöny

FALUDI ILDIKÓ: SAJTÓTÖRTÉNETÜNK ELFELEDETT SZÍNFOLTJA : A GÖDÖLLŐI KÖZLÖNY Gödöllő sajtótörténetének érdemi kezdete 1898. január l-re tehető: ekkor jelent meg a Gödöllő és Vidéke című lap, a járás hivatalos közlönye. A vállalkozás életképesnek bizonyult, a lap jónéhány szerkesztő-, nyomda- és stílusváltás mellett 1934-ig jelent meg. A Gödöllő és Vidéke mellé 1903-ban csatlakozott a következő hosszabb életű újság, a Gödöllői Hírlap, ami 1915-ben szűnt meg. A századelő gödöllői sajtótörténetének e két meghatározó jelensége mellett volt azonban még egy kevéssé ismert, formájában és tartalmában is igényes lapkísérlet: a Gödöllői Közlöny. Ez az 1902 nyarán megjelent újság minden olyan feltételnek a birtokában volt, ami egy színvonalas lap útnak indításához szükséges. Mégis mindössze 11 számot ért meg, s még 1902 őszén beolvadt a Gödöllő és Vidékébe. Ennek a sajnálatosan rövid pályafutásű hetilapnak a bemutatása; a mögötte álló tárgyi, szellemi feltételek ismeretében váratlan befejezés okainak vizsgálata előtt nagy vonalakban fel kell idéznünk azt a változást, amit a századforduló hozott a magyar sajtó életében. "A sajtó mint vállalkozás már a legkorábbi időszakban kapitalisztikus jelleget öltött. A hírlapok előállítása üzemszerűen szerveződött meg: természetesen lényeges volt a lap szellemi tartalmának »előállítása« , de legalább annyira fontosnak bizonyultak az egymással szoros kapcsolatban lévő tőkebeli és technikai feltételek." [1.] Ebben az 1875 - 1890 közötti időszakra vonatkozó idézetben említett arány a századfordulóra egyértelműen az üzleti szempontok felé tolódott el. Az egyre inkább profitorientálttá váló lapkiadáshoz szükséges nyomdatechnikai feltételek adottak voltak. 1889-ben kezdte meg működését az Első Magyar Betűöntöde. A kéziszedést 1900-ban váltja fel a gépi: ebben az évben kerülnek be Magyarországra az első soröntő gépek. A következő lépés a rotációs technika elterjedése, ami sokszorosára növeli a nyomdák termelési képességét. Sorra alakulnak a kisebb - nagyobb nyomdaüzemek: a századfordulón Budapesten 149, vidéken 531 (!) nyomda működött. [2.] Ebben az időben kezdenek a kiadók - a lapkiadás olcsóbbá tétele érdekében - saját nyomdára szert tenni, s ezzel párhuzamosan zajlik a kis nyomdák szükségszerű beolvadása a nagyokba. A technikai háttér gyors fejlődése s a lapkiadásban látott nagy üzlet reménye a sajtótermékek számának és példányszámának ugrásszerű növekedését hozza magával. ( 1906-ban már 1787 különféle lap jelenik meg Magyarországon, összesen 160 millió példányban!) [3.] A lapok számával ugyan párhuzamosan nő az olvasóközönség létszáma is - de korántsem ilyen mértékben. Az újságok számának növekedése hamarosan a minőség rovására megy - a lapok sokat ígérő indulószámait gyakran a silány nyomású, összeollózott számok követik - egészen a megszűnésig. A felvázolt viszonyok Gödöllő sajtótörténetében is nyomon követhetőek. 1902 elején még csak egy nyomda működik itt: Schulcz Jánosé. Ebben nyomtattatja Nyiry Lajos a Gödöllő és Vidékét - egészen június 29-ig: ekkor kezd üzemelni saját nyomdá68