Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)

HELYTÖRTÉNET - Farkas György: Gödöllő a XX. század statisztikai adataiban

A Tsz-bcn foglalkoztatottak száma Nem nyugdíjas. Nyugdíjas és nein járulékos járulékos Állandó tagok tagok alkalmazott összesen ~~61 32 173 266 A gödöllői Tsz. 1972-ben beolvadt a Szilasmenti Tsz-be. IPAR. KÖZLEKEDÉS. KERESKEDELEM ÁTRÉTEGZÓDÉSE Előbb a képesítés szerinti megoszlást ismertetjük, pár évvel a várossá nyilvánítás clőtt.(17) 1960 Betanított Egyéb fizikai Szellemi munkás dolgozó dolgozó Együtt Ipar 2330 652 496 3478 Építőipar 202 70 83 355 Közlekedés 483 146 210 839 Egyéb népgazdasági ág 285 772 978 2035 A várossá nyilvánítás előtt közvetlenül egy évvel, 1965-ben - 1962-höz viszonyítva - 16 %-kal, 1966-ban pedig 20 %-kal emelkedett a vállalati ipari munka termelékenysége. A vállalatok termelése is növekedett - 1962-höz viszonyítva - 1960-ban 20 "fokai. 1966-ban már 35 %-kal.(18) Gödöllő népessége - amint ezt már más összefüggésben említettünk - 1960-ban 17693 fő volt. amely 1966 végére mintegy 21000 főre növekedett. A várossá nyilvánítás évében a főfoglalkozási ágak keresőinek száma a következőképpen oszlott meg. (A közölt forráshely szerint.) 1966 Építő- Közle- Keres- Egyéb népgazdasági Népesség Ipar ipar kedés kedelem ág 21000 5624 642 1088 593 4544 %-ban 100% 26.7 3 5.2 3 21,6 (Az ismertetett főfoglalkozási ágakban a mezőgazdaság 626 keresővel mindöszsze 3 %-ot képvisel.) Röviden bemutatjuk a várossá válás ipari intézményeit, a szocialista ipartelepeket is. a dolgozók számadatainak közlésé vei .(19) 51