Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)

HELYTÖRTÉNET - Farkas György: Gödöllő a XX. század statisztikai adataiban

A lakóházak építőanyaga 1910. Kő-téglaalap, Vályog.vagy Fa,vagy Lakóházak Kő, tégla vályog,sár vertfal(sár) más anyag száma 1920. 327 411 714 8 22,3 % 28,1 % 48.9 % 0,5% 449 700 546 16 26,2 % 40,9 % 31,9% 0,9% 1460 100% 1711 100% 1930. 769 728 643 29 2169 35,4% 33,5% 29,6% 1,3% 100% A lakóházak tetőzete Cserép-, pala-. Zsindely- Nád-,vagy Lakóházak bádogtető vagy deszkatető zsuptető száma 1910 609 595 256 1460 41,7% 40,7% 17,5% 100% 1920. 1179 374 15 1711 69,0% 22.0% 0,9% 100% 1930. 2057 43 69 2169 95% 1,9% 3,1% 100% A fenti adatok szerint a 2 évtized alatt a tetőszerkezet anyagában komoly változás állt be, amennyiben a zsindely-, illetve zsuptetős házak száma 2-3 %-ra esett vissza, a cserép-és palatetős házak számának növekedése folytán. GÖDÖLLŐ Ali. VILÁGHÁBORÚ UTÁN (1945-1980) Gödöllő népességének két nagy sorsfordulóját említjük meg, amely a fenti évtizedekben következett be: az 1944. évi december 12-i felszabadulást, majd várossá nyilvánítását 1966. január 1 -én. A háborús események itt sem zajlottak le nyomtalanul, csakúgy, mint az ország valamennyi falujában, városában. Csak egy tényt említünk: Gödöllőn a háborús sérült lakások száma 1265 volt, amelyből 1949-ig 1194 lakóházat állítottak helyre, s ezen kívül 19 új lakóház épült.(10) A felszabadulás után üzembe álltak a nagyipari intézmények is; így a Ganz Árammérő Gyár, a Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet, továbbá a MEM Műszaki Intézet és a Laboratóriumi Törzsállattenyésztő Intézet. Ugyancsak a fenti évtizedekben létesült az Állattenyésztési Vállalat, az Erdő-és Vadgazdaság, a Háziipari Szövetkezet, az Autójavító Kisvállalat. De megnyitotta kapuit a legmagasabb szintű kultúrintézmény, az Agrártudományi Egyetem és az ATE Tangazdaság. Mindez hatással volt a népesség növekedésére, társadalmi rétegződésére. 47