Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)

HELYTÖRTÉNET - Farkas György: Gödöllő a XX. század statisztikai adataiban

1909. Helység Katolikus Evang Református G.kel. Izr. Összesen: Gödöllő 2874 85 1988 3 410 5360 Besnyő 670 10 230 0 15 925 Babath 152 2 2 0 0 156 Egerszegh 42 16 0 0 0 58 Haraszt 116 4 15 0 0 135 Szárító 90 8 0 0 0 98 Alsómajor 38 0 0 0 0 38 Újmajor 138 0 10 0 0 148 Alsómalom 6 0 0 0 0 6 Felsőmalom 6 0 0 0 0 6 Baromfi-és méhésztelep 68 11 11 0 0 90 Bolnokai útkaparóház 5 0 0 0 0 5 Együtt 4205 136 2256 3 425 7025 %-ban 60 1,9 32,1 0 6 100% Az összeírás szerint Gödöllő egynyelvű település volt. 1913. Helység Kat Evang Ref. G.kel. Izr. Összesen Gödöllő 3374 100 2286 3 492 6255 Máriabesnyő 776 10 260 0 19 1065 Babath 162 2 2 0 0 166 Egerszegh 42 16 0 0 0 58 Haraszt 116 4 15 0 0 135 Szárító 90 8 0 0 0 98 Alsómajor 38 0 0 0 0 38 Újmajor 140 0 10 0 0 150 Alsómalom 5 0 0 0 0 5 Felsőmalom 6 0 0 0 0 6 Baromfi-és méhésztelep 58 11 11 0 0 80 Bolnokai útkaparóház 4 0 0 0 0 4 Együtt 4811 151 2584 3 511 8060 %-ban: 59,7 1,9 32 0,03 6,3 100% A tárgyalt évtizedben (1903-1913) Gödöllő népessége, a hozzátartozó pusztákkal együtt, 5902 főről 8060 főre emelkedett, amely 2158 főnyi népességtöbbletet jelent; a település iránya: Besnyő, Babat és Újmajor. Az állami népszámlálásokban is találunk a felekezeti megoszlással kapcsolatos adatokat; ezek azonban némi eltérést mutatnak az egyházi összeírásokhoz viszonyítva. A következőkben 3 népszámlálás adatait ismertetjük. [7] 42