Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)

HELYTÖRTÉNET - Farkas György: Gödöllő a XX. század statisztikai adataiban

DR. FARKAS GYÖRGY: GÖDÖLLŐ A 20. SZÁZAD STATISZTIKAI ADATAIBAN (Fejezet a szerző "Gödöllő népessége a török utáni összeírások és népszámlálások adatai szerint (1686-1986)" című kéziratos monográfiájából) A népszámlálásoknak, illetve egyházi összeírásoknak csak a fontosabb adatait ismertetjük; az első történelmi szakaszban az 1900-1941 közötti négy évtized, majd a másodikban 1950-1985 közötti 3 és félévtized jellemző számadatait. Az első szakaszban történelmi háttérként - két világháború zajlik le. A népességgel kapcsolatos adatok közlése előtt Gödöllő határának területét jelöljük meg, amely az 1910, 1930 és az 1942. évi statisztikai kimutatás szerint 10.756 kat. holdat tett ki. [1] TÉNYLEGES ÉS TERMÉSZETES SZAPORODÁS Gödöllő. (1900-1941.) [2] Éx im I2IQ ím 1930 1941 Népesség 5893 7569 10262 11056 11825 Tényleges szaporodás - 1676 2693 794 769 %-ban 28,4 35,5 7,7 6,9 Az adatok egybevetéséből kitűnik, hogy a századforduló utáni első két évtizedben szinte ugrásszerűen növekedett Gödöllő lakosságának száma; a másik két évtized adatai viszont egyenletes képet mutatnak a beköltözésre nézve. Az 1910-1920 közötti népességnövekedést az I. világháborút befejező békeszerződéssel magyarázhatjuk, amikor az elszakított részekről - főleg Felvidékről - nagyon sokan az "anyaországban" telepedtek le. Gödöllő természetes szaporodása - ötéves bontásban - az alábbiak szerint alakult. [3] Ev 1900 1905 1910 1915 1920 Születés 260 225 255 197 253 Halálozás 152 172 132 207 183 Természetes szaporodás 108 53 123 -10 70 36