Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)
MAGYAR, ANGOL ÉS NÉMET NYELVŰ REZÜMÉK
REZÜMÉK Tari Edit: Árpád-kori templom Gödöllő-Babatpusztán Ferenc Márta : A babatpusztai temető embertani feldolgozása Gödöllő északkeleti határában, 1990. őszén véletlenül csonttöredékek kerültek elő, ezért a Városi Múzeum 1991-ben - a már korábban is ismert - lelőhelyen ásatásokat végeztetett. A régészeti kutatómunka során kisméretű, árpád-kori templomra utaló alapozási nyomok, valamint temető feltárására került sor. Tari Edit, az ásatás vezető régésze a kutatómunkát és a feltárásokat ismerteti dokumentációjában, ábrákkal és fotókkal kiegészítve. Munkáját egészíti ki Ferencz Márta elemzése, mely a templom körüli temetőből előkerült csontok antropológiai vizsgálatának eredményeit összegzi. Farkas György (1908 - 1991): Gödöllő a XX. század statisztikai adataiban A dolgozat egy nagyobb munka része, mely Gödöllő népességének változásait elemzi 1686-tól, a török kiűzését követő évszázadokban, egészen 1986-ig. A földolgozott források azonban nem csak a népességi viszonyokról adnak áttekinthető képet, hanem az életmódváltozásokat is jól tükrözik. Az összeírások adatait vizsgáló kéziratos monográfiából a XX. századi fejezetet Polónyi Péter gondozásában adjuk közre. Varga Kálmán : A királyi család utolsó gödöllői tartózkodása, 1918 október A XVIII. századi gödöllői kastély 1867-től a magyar uralkodók pihenőkastélya volt, melyben sokszor és szívesen tartózkodtak. Az utolsó magyar király, IV. Károly és családja utoljára éppen azokban a napokban tartózkodott Gödöllőn, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása bekövetkezett, 1918. októberének végén. A szerző e nehéz napok eseményeit és a néhány napra uralkodói központtá vált Gödöllő zaklatott életét dolgozza fel tanulmányában, gazdag forrásanyagra támaszkodva. Faludi Ildikó: Sajtótörténetünk elfeledett színfoltja : a Gödöllői Közlöny 1902. nyarán rövid, ám igen figyelemre méltó epizód kezdődött Gödöllő sajtótörténetében : ekkor jelent meg a Gödöllői Közlöny című társadalmi hetilap. A rendkívül igényes lap mindössze 11 számot ért meg, majd 1902. októberében váratlanul beleolvadt az ún. hivatalos helyi újságba. Ezt a színvonalas lapot mutatja be Faludi Ildikó írása, magyarázatot keresve a megszűnés okaira, körülményeire is. Mészáros János: Gödöllő "kisépítészeti" hagyományai Gödöllő elmúlt évszázadok alatti sajátos településtörténete és fejlődése nem csak az ún. nagyépítészet (kastély, egyházi épületek) vonatkozásában követhető nyomon, hanem a lakóházépítészet, az üdülő és nyaraló épületek milyenségében is. Ez utóbbi, kevéssé ismert és feltárt építészeti érték vizsgálatával és tipizálásával foglalkozik a dolgozat, ugyanakkor fölhívja a figyelmet ezen értékek megóvására, védelmére is. 208
