Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)

GYŰJTEMÉNYISMERTETÉS - Hegedűs Zsuzsa: "Da mihi animas, caetera tolle!"

több nemzetközi finnugor kongresszusra meghívta.Útievélkérelmét "a Magyar Népköz­társaságnak nem érdeke, hogy olt legyen" indokkal utasították el. Voltak s vannak, akik másként vélekednek. A Sajnovics-kutatást elismerendő több magyar és külföldi tudományos társaság rendes tagjává választotta, köztük a MTA Nyelvtudományi Társasága, a MTA Történelmi Társulata stb. Többször készítettek vele riportot itthon és külföldön. 1978-ban a Magyar Televízió "Zoli bácsi" címmel filmet is vetített Csupor Zoltánról. Számos bel- és külföldi lap foglalkozott munkásságával. 1972-ben - pappá szentelésének 25. évfordulója alkalmából - munkája elismeréséül VI. Pál pápa egy teljes missziós felszereléssel ajándékozta meg. A műgyűjtők a gyűjtőtársat tisztelik benne, ami ellen mindig tiltakozik: "Én nem vagyok gyűjtő. Mindazt, amit összegyűjtöttem, össze kellett gyüjtenem. S más magyar szó nincs rá. Én azonban mindezeket mint szemléltetőeszközöket állítottam össze." [43] A GYŰJTEMÉNY SORSA A vegyes, olykor ellenséges fogadtatás nem kis aggodalmat váltott ki Csupor Zol­tánból: "Mi lesz a gyűjteménnyel halálom után? Tordas község közömbössége miatt sem­mit sem érdemel meg. A székesfehérvári egyházmegyének van ugyan Múzeuma, de a tor­dast gyűjteményt nem tudja kamatoztatni. Ha a tordasi plébánián maradna, utódom, az­zal a felkiálltással, hogy ő a lakásban lakni akar, ki tudja, milyen sorsra juttatná. Az esz­tergomi főegyházmegye többször megemlítette, hogy ha visszamennék a főegyházmegyé­be, gyűjteményemet is elfogadnák. Olt azonban az én anyagom a Keresztény Múzeum és a Kincstár mellett csak árnyék lenne. Ebben a szinte napi gondomban látogatott meg 1987-ben Poiónyi Péter a Városi Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója és Varga Kál­mán , a Gödöllői Művelődési Központ akkori igazgatóhelyettese, akik éppen az Erzsébet királyné születésének 150. évfordulójára alkalmából rendezendő kiállításra készültek. Poiónyi Péter nagyon kedvesen hívott Gödöllőre. A kölcsönkért Erzsébet királyné anya­gommal kapcsolatban megismertem, hogy mennyire értékelik munkámat. A kiállítás megnyitójára meghívtak. Ekkor megismerhettem az oltani körülményeket, értékes és lel­kes munkájukat. A városra, mint egykori királyi nyaralóhelyre nündig őszinte tisztelettel gondoltam. Ez a tisztelet fokozódott bennem, mikor megismertem a város vezetőségét is. Mindig kedves figyelmet és értékelést tapasztaltam részükről. Ezek után döntöttem úgy, hogy gyűjteményemet halálom után a városra hagyom." [44] Az egykori Művelődési Minisztérium Múzeumi Osztályának szakvéleménye sze­rint "Csupor Zoltán gyűjteményének hatalmas anyagában számtalan igen értékes muzeá­lis forrás található, melynek állami tulajdonba, azaz közgyűjteménybe kerülése feltétle­nül hasznos, sőt kívánatos. A tényleges muzeológiai feldolgozás - a tudományos igényű meghatározás, a hitelesítés és a szabályos nyilvántartásbavétel - csak a közgyűjtemény­be kerülés után kezdhető el." [45] Ez a nem kis, ámde izgalmas munka a jövőben a Gödöllői Városi Múzeumra vár. JEGYZETEK 1., A ferencesek és a jezsuiták után a világ harmadik legnagyobb szerzetesrendje. Tanító rend, mely az ifjúság nevelését is céljául tűzte ki, így közvetlenebb kapcsolatra törekszik tanár és növendék közt. Nevelési módszere a megelőzés. 205

Next

/
Thumbnails
Contents