Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)
FORRÁSKÖZLÉS - Keserű Katalin: Zichy István önéletírása elé
gos Képtár, később Szépművészeti Múzeum Nemzetközi modem metszetkiállításán), s mindjárt sikerrel. Három litográfiája rövidesen a gyűjteménybe került (ma a Magyar Nemzeti Galéria - továbbiakban MNG - Grafikai Osztályán), s mint későbbi, már gyűjteményi kiállításuk bizonyítja, a 19-20. századi magyar grafikában előkelő helyet foglaltak el (Szépművészeti Múzeum, 1924). Önéletrajza szerint 1901/2 telén Münchenben készültek, valószínűleg Olgyai Viktor tanácsai mellett, de hazai, jenei motívumok alapján CPitvar, Magányos nyírfa, Nyírfacsoport). A falusi jelenetek és tájak franciás, szintétikus (erőteljes kontúrú, összefoglaló formákba zárt) képalakítása ötvöződött bennük a müncheni iskola "finom naturalizmusával", a formák árnyaltabb, belső kidolgozásával. Akár Ripll-Rónai "fekete" korszakának képeit, litográfiáit említhetnénk a Pitvar előképeként (másképpen Öregasszony tyúkokkal), de témája egyszerűbb, hétköznapibb és természetesebb. (A Művészet közölte reprodukcióját is: 1903.176.1. utáni melléklet.) A két nyírfás litográfia világos kék, sárga, zöld színei bizonyítják egyszerűségének keresetlenségét és merészségét. Tán éppen emiatt tűntek ki munkái, s gondos technikai kivitelük, anyagválasztásuk miatt (a Pitvar kínai, a Nyírfacsoport holland papírra készült), amit hibátlan rajz és kompozíció teljesített ki. A sikeres bemutatkozás része volt a Nemzeti Szalon azévi rajzkiállítása is, ahol a Pitvar és a Magányos nyírfa is szerepelt, mindkettő el is kelt, csakúgy mint harmadik litográfiája, a Kapáló leány (Fiatal munkásnff), amit a kormány vett meg, így kerülhetett a MNG gyűjteményébe, s a Szépművészeti Múzeum (továbbiakban SzM) 1907-es Modern metszetkiállításának anyagába is. E színes kőnyomat szintén még Münchenben készült, a vasmegyei Földvárpusztán kelt vázlatok alapján. A sötét barázdában magányosan dolgozó nőalak tiszta, sík színformáiban természetességgel vegyül a könnyed franciás stílus - paraszti tematikával. Zichy e témáit festményekben is feldolgozta (1906-os önálló kiállításán hasonló lehetett a Nyíres, 1902, a Nyírfák, az Udvar stb.), s változataikat is bemutatta mellettük (Kapáló asszony, 1902). Sajnos, e képek közül csak a Nyírfák került közgyűjteménybe, 1909-ben, de ennek holléte is ismeretlen, miután az Artexnek értékesítésre átadták 1949-ben (o.v. 46 x 61,5 cm volt). Viszont őrzi a Gödöllői Városi Múzeum és a MNG néhány más, ekkori litográfiáját (a Pásztor és lány vagy Pásztoridyll, 1904, aminek szintén volt festmény variánsa; a Falu vége, 1900 és egy hasonló témájú Ember a kútnál, mindkettő szerepelt 1906-os kiállításán; az Anya gyermekével Milletre emlékeztető kompozíciója; A kaszáló Ripll-Rónais formálása tartozik közéjük). Budapestről 1904/5 telén kezdett Zichy Gödöllőre járogatni. Kriesch Aladár kalotaszegi beszámolóinak hatására 1905-ben maga is Erdélybe utazott. Körösfőn annál a Korpos György Palinál lakott, akinek házát a Magyar Iparművészet c. folyóiratban Kriesch örökítette meg (1903). Itt kötött barátságot Yijö Liipola finn szobrásszal s a magyar irodalom későbbi fordítójával, aki emlékezéseiben a gödöllői művészekről is bensőséges képet rajzolt. S itt vendégeskedett 1907-ben Axel Gallén-Kallela finn festő is a gödöllőiek, Liipola és Majovszky Pál társaságában. Zichy még egyszer látogatott el Erdélybe, 1909-ben, hogy tanulmányokat készítsen tervezett népköltészeti illusztrációihoz. Ezeket ugyan nem ismerjük, de 1906-os "bemutatkozó kiállításán" a Műbarátok Körében a 23 festmény és 28 grafika közé már kitette erdélyi munkáit is (Faliszőnyegtervét, A körösfői hóstát c. képét ill. Körösfő c. grafikáját). Ennek az 1906-os kiállításnak litografált katalógusát maga készítette, címlapján kalotaszegi kapuban álló legény nyel és vele szemben ülő leánnyal. A műtárgyjegyzék is a kézírás litografált sokszorosítása. Mégsem ebből, hanem a Vasárnapi Újság illusztrált tudósításából tudjuk (írta Kriterion, 1906. 15.SZ. 238.1.), hogy összegző jellegű kalotaszegi életképe a Faliszőnyegterv 139