Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)

RÉGÉSZET - Tari Edit: Árpád-kori templom Gödöllő-Babatpusztán

TARI EDIT: ÁRPÁD-KORI TEMPLOM GÖDÖLLŐ-BABATPUSZTÁN ELŐZMÉNYEK: 1990 őszén a gödöllői Városi Múzeum munkatársa, Polónyi Péter értesítette Kővári Klára régészt, hogy Gödöllő határában mélyszántás alkalmával embercsontokat és apróbb köveket forgattak ki a földből. A lelőhely Babatpusztaként ismert, Gödöllőtől ÉK-re. A leletek az Aranyos-patak bal partján kiemelkedő dombon kerültek elő. Ezt követően 1991. őszén. Kővári Klára vezetésével a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságának és a gödöllői Városi Múzeumnak az anyagi támogatásával leletmentést végeztek a területen.[1] FÖLDRAJZI KÖRNYEZET: Babati határrésznek ma a Gödöllő városától ÉK-re húzódó, az Aranyos-patak mindkét oldalán elterülő részt nevezik. Az Árpád-kori falu régészeli nyomai egy ÉNyDK-i irányú dombvonulat déli végében terülnek el. A templom ezen belül egy kiemelkedő kisebb dombocskán, a lelőhely ÉNy-i részén található. (1. kép) Az Aranyos-patak völgyét az l:25.000-es és az 1:10.000-es topográfiai térképeken jelenleg is babati völgynek, babati útnak nevezik. Egy ezeknél régebbi térképen, már 1760/70-ből is fellelhető ez a "Babati völgy" elnevezés. [2] Ugyanezen a térképen pontosan a templom lelőhelyén szerepel a "Rudera ecclesia Badadiensis" felirat, mely ékesen bizonyítja a templomrom meglétét még a XVIII. század végén is. A lelőhely területe jelenleg szántóföldi művelés alatt áll. A TEMPLOM ÉS A LELŐHELY TÖRTÉNETE A Gödöllő melletti Babatra avagy Babatpusztára vonatkozó Árpád-kori oklevelet nem ismerünk. A későközépkorból Bártfai Szabó lászló és Bakács István említenek egy olyan 1430-ban kelt határjáró oklevelei, amelyben szerepel egy Babd völgy, amelyet Bakács azonosnak vélt Babattal. [3] Babat a XVI. század végén már bizonyosan puszta, mivel a török adóösszeírásokban "Boba puszta"-ként szerepel. [4] A falu pusztulásának közvetlen okát nem tudjuk. Temploma, vagy templomának romja azonban a török időket át kellelt, hogy vészelje, ha még a fent említett 1760 körüli térképen ismerték a pontos helyét. 1640-ben Vámossy István mindenkit eltiltott a még mindig pusztaként álló Gödöllő, Besnyő, Babat és Egerszeg földjének jogtalan használatától. Ebből az információból az is kiderül, hogy ekkor Babainak Vámossy a birtokosa. 1643-ban és 1648-ban még mindig pusztaként emlegetik a fenti helyneveket. [5] 1646-ban Hamvay Ferencz és Vámossy István már közösen bírta Gödöllőt és Babatpusztát. [6] 11