Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Török Péter: Történeti kertek Gödöllőn

"Még egy-két szót a gödöllői várkertre nézve. Ezen nagy terjedelmű kertet úgy nézheti mint angol kertet, mellynél az elrendezés helyes, s az üveg-s ananász házak jó karban állanak. Az egyes boquettekjól választvák, szép mosolygó zöld tapetek olvasztják- össze egyes részeket." E tudósítás az Alsó-kertről így folytatódik: "Ezen kisebb kertben találhatni a finomabb s legkölönneműbb rózsa virágokat, ezerféle pelargóniumokal (muskátlit), teljes s mintegy 80 féle színű georginiákat (Dahliat), oleanderokat (Leandereket), fejér s piros színüket, hortensiákat, stb..." Kapossy János a már idézett Gödöllői Illumináció-ban "a kerepes-gödöUöi út százados nyárfái"-ró\ szól. Ugyanígy nyárfát emleget Odrobenyák Nepomuki János a Gödöllő hajdan és most (1875) című könyvében annak kapcsán, hogy a "hercegasszony uzsonnavendégeit a nép elől elzárt, egyenesen a várkastélyba vezető babathi topolyafa soron" kocsiztatta haza. Az 1879-es Vasárnapi Újság és Ripka Ferenc: Gödöllő, a királyi család otthona (1890) című könyv szerzője egyezőleg írja le a Felső-kert elején díszlő "óriási örökzöld fenyőfát, melynek tülevelekben dúsgazdag ágai egész a földig hajolnak alá... széles utak kanyarognak itt, melyekre különféle fák hintik enyhe árnyékukat... Ilyen az épület balszárnya végén kezdődő vadgesztenye-fasor, ilyen jobbra a tropikus növények telepéhez közelesőfacsoportozat." Ripka részletesen közöl fafajokat: "A kastélytól a besnyői zárdáig az alsó-kerten át, a fácánkert filagóriájának irányában hatalmas fasor vezetett. Egyik részét terebélyes diófa, a másikat pedig szilfasor árnyékolta, mely utóbbinak százados nagyfái máig is megvannak." A gesztenye fasortól balra, egy kőkerítés választja el a parktól az ú.n. "Reservkert"-et, ahol üvegházban és melegágyakban tenyésztik a virágokat. Van a felső parknak még egy üvegháza, mely a kastély balszárnyához van építve, s amelyben pálmákat, narancsfákat s egyéb dísznövényeket gondoznak. A szerző a Királyné-kertjében "sürü fenyölombok"-al említ, s tudatja, hogy az Alsó-kertben a koronauradalom jószágigazgatósági épületénél csatlakozik a "vasúti állomáshoz vivő gyalogút két pompás hársfa alléjával " A zöldfelületi rendszer egységes újrakomponálásához az Alsó-és Felső kerten kívül az Erzsébet parkot is be kell vonni. Ez volt az a kert, amely hercegi mulatókertül szolgált a Haraszti erdő alján, s ahol később Ferenc József császár fölavatta tragikus sorsú feleségének szobrát. Darányi Ignác földművelési miniszter rendeletére Erzsébet királyné halálát (1897) követően Erzsébet-ligetek telepítését rendelte el szerte az országban. Érdemes még megemlíteni Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai című munkájából, hogy a gödöllői korona uradalom jószágkormányzója Beniczky Ferenc "fásíttatá be a templomteret, ahol azelőtt az országos vásárokat tartották, mely térség most Gödöllő legszebb sétálóhelye." A Baumschule helye a mai Óvoda helyén majdmindegyik schönbrunni tervrajzon ábrázolt. Rekonstrukciója jó szívvel javasolható. NÖVÉNYFÖLDRAJZI KARAKTER 112