Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Török Péter: Történeti kertek Gödöllőn

kerti kisarchitektúrák (fabrique) mintegy építészeti jelmezbál sorakoznak a kertben a török világot megidéző mecsetek, sátrak, a távolkelet teaházai, teaszalonjai. 1800 után már csak "tisztán" angol-kerteket építenek. A teremtett (közönséges) természetből kieprészgetett natura naturans (teremtő természet) építésével ekkor megvalósulni látszik a magasztos eszme, az idealizált táj megszületése. A megzabolázatlan táji környezet egybeolvad az angol-kerttel. 1850-től kontrasztosan jelen vannak a kertben a zárt, magányos exteriőrök. Erős a romantikus, érzelmes jelleg hangsúlyozása. 1850 után épülnek az igazán sodró lendületű, felszabadítóan tágas tájképi kertek. A MÁSODIK FÉNYKOR: AZ ANGOL-KERT MEGJELENÉSE GÖDÖLLŐN Az "anglus kertek" Gödöllő kertművészetét sem kerülik el. A gödöllői plébánia História Domusában olvasható (közli Odrobcnyák Nep. János), hogy 1817-ben III. Grassalkovich Antal felesége, Prinzessin Lcopoldina Eszterházy angol-kertet épít. Ezzel a jelentékeny tájépítési vállalkozással köszönt be a gödöllői kastélykert történetének második nagy fénykora: az angol tájképi kerté. Megfontolandó a későbbi kerttörténeti kutatás számára, hogy e jeles kertművészeti stílusfordulat nem korábban következett-e be. Az 1817-es dátum kapcsán elgondolkodtató, hogy ha 1780 táján a kastélyszínház későbarokk, és már klasszicista építészeti jelleget ölt, akkor ez a stílusváltás talán már motiválhatta a kert átépítését is. Egyébként is a barokk kert "fesz és pöf" cifrálkodásai tetemes kiadásokat jelentenek az amúgy is zárgondnokság alá helyezett túlköltekező Grassalkovich számára. A korszak kertjéről így tudósít a Regélő 1833-as száma: "Gödöllő úgyszólván Pest vármegyének édenkert je"..."nem egyéb, mint az itteni híres hercegi kert külső kertje, mindenütt zöldben díszlik, karzatokkal kerített fasorok lepvén el utcáit, s körösleg erdőkkel levén környékezve." A lélek gyökerei Róma és a görögség egyszerű, méltóságteljes nyugalmában találnak ihlető forrásra. Ehhez kiváló hátteret ad a kert, az ősi teremtett otthon. Ezt az életérzést vegyíti a gödöllői kert látnivalóihoz az imént megidézett krónikás: "Amint tűnhetett fel a régi Görögök képzetekint az elyzium az oda menő boldog lelkeknek, úgy nyílik fel a hercegi kert a belépő vándor örömittas szemei előtt. A legfinomabb angol ízlés - a nagy természetnek hív utánzása - mutatkozik mindenfelől." (2.kép) Gróf Dessewffy József 1815. szeptember 24-én kelt levele, amelyben a gödöllői kertben tett látogatásának benyomásait osztja meg Kazinczyval, némiképp szintén azt feltételezi, hogy a História Domusban megjelölt angol-kert építési dátum megtévesztő. Dessewffy már egy kiérlelt kertstílusról számol be: "Gödöllőn megtekintém az új Anglus Kertet. Az Anglus Kertek regulátlansága többnyire hasonlít egymáshoz majd mindenött, minden Anglus Kertben amellyeket eddig láttam a Monarchiákban, majd minnyájoknak a Bruki a Lajta mellett mintájúk (modeljek), és így nints hogy mit hányjanak szemekre az Anglus Kertek kedvelőik a Frantzia Kertek kedvelőinek. De Hertzeg Grassalkovich megmutatta, hogy ő Angliában utazott: egészen másformára van az ö anglus kertjében a regulátlanság. Hiszem, hogy ez is tsupa követése egy tőlem nem ismert, Angliába tölle látott kertnek, de meg kell vallani, hogy a vidéknek helyheztetéséhez vagyon alkalmaztatva, és ez a fő dolog egy Anglus Kertben. Nem lehet ebben Deli level mondani: 108