Barki Gergely - Gulyás Gábor: Újragondolt Czóbel. A szentendrei Czóbel Múzeum állandó kiállítása (Szentendre, 2016)
A hazai modernizmus távoli támogatója (1907-1913) Talán azért, mert Czóbel a legújabb művészeti áramlatok szereplőjeként már Párizsban is nevet szerzett magának, hazájában sokan a magyar művészet megújításának egyik kulcsfiguráját remélték benne. A mérsékelten modern Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIENK) 1907-es megalakulásakor törzstagként választotta be, Kernstok Károly támogatásának köszönhetően. Több MIÉNK-kiállításra is elküldte képeit, de megesett, hogy egyik „ultramodern” aktját a kultuszminiszter megbotránkoztatónak találván levetette a kiállításról. Kernstok és két társa, Orbán Dezső és Czigány Dezső az 1909-es év legvégén elérkezettnek látta az időt a kilépésre a MIÉNK-ből, hogy a konzervatívabb tagoktól mentesen, tisztán tudják felmutatni a legmodernebb törekvéseket. Pór Bertalant, Tihanyi Lajost és az akkor éppen Olaszországban festő Márffy Ödönt, illetve a Párizsban tartózkodó Berény Róbertét, valamint Czóbelt kérték fel a csatlakozásra. Ebből a kezdeményezésből jött létre a későbbi Nyolcak csoport, melynek első - még a csoportnevet nem használó - kiállítása, az „Uj Képek" 1909 december végén petárdaként robbant a hazai művészeti életben. Néhány éven keresztül a Nyolcak számított a magyar modernizmus élcsapatának, ám ebben Czóbel mégis igen kevés szerepet játszott. Ő csupán az első közös tárlaton, a Könyves Kálmán Szalonban rendezett „Uj Képekben szerepelt 3 kölcsönadott művével, de maga jelen sem volt a kiállításon. A Nyolcak következő, nagy 1911-es tárlatára már képet sem küldött, és éppen a vernisszázs napjaiban telepedett le családjával a Párizs melletti Montmorency-ban. A csoport utolsó, 1912-es kiállításán sem szerepeltek művei, s ugyan 1913-ban újra Kernstok birtokán festett, rajzolt, és a Művészház tárlatain is kiállították az ott készült alkotásait, de a hazai művészeti közegtől hosszú időre teljesen eltávolodott. Az első világháború kitörésekor el kellett hagynia Franciaországot. Műtermét az abban lévő művekkel együtt lefoglalták, majd 1921-ben elárverezték. így szinte egy teljes korszak (1910-1914) alkotásai vesztek el, s ma ez az időszak fehér foltként tátong az oeuvre feldolgozói előtt. 6 I Golgota I Golgotha 11916 körül | around 1916 71 Ruisdael-kópia (Téli táj) | A Ruisdael Copy (Winter Landscape) 11916