Muladi Brigitta: Konfirmáció. Bereznai Péter. Ferenczy Múzeum, Szentendre 2016. november 10 - 2017. január 22. (Szentendre, 2016)
Konfirmáció Confirmation Hamvas Béla Szentendrén 1950. október 19-én fejezi be a Mágia szutrát: „A középen kell kezdeni. Aki a középből indul ki, azonnal látja, hogy sem fátum, sem predesztináció, sem determinizmus nincs. A dolog nehezebb és egyszerűbb. Szabadság van." - írja.1 Bereznai Péter legújabb műveivel helyet és időt ad olyan fogalmak újragondolására, mint a kifejezés szabadsága, a tiszta ideák, szimbólumok, a szimbólum hordozó művészet/ a festészet létezése, a művész munkájának hitelessége - a természetes hit, az elavult intézmények nélküli vallás, szakralitás, a spiritualitás. Mindezeket kétség és pátosz nélkül, nyilvánvalóan helyezi elénk, erősíti meg létezésüket, nem megfeledkezve arról, ami az ember és a művészet történetében eddig történt, történik. Talán éppen ezért. Művészetében semmi sincs jelentés nélkül, mint a hétköznapi sztorinak induló krimiben egy apró tárgynak. A csendes szemlélődésből, elmélkedésből visszazökkenti a figyelmes nézőjét a jelen valóságába, amikor egyetlen jelentéktelennek tűnő, a technikai bázist jelző szóval - a festék matériájának kihangsúlyozott ipari származása említésével ellenpontként - beemel a térbe egy kevéssé spirituális territóriumot, megidézi egy máig tartó történeti korszak kezdetét, ahol az egyediség helyett a tömegtermelés, a személyes jelek helyett a gépek uralma, a technicizálódás, az uniformizálódás ajellemző. A 90-es évek elején keletkeztek az első táblák a Fekete kép sorozatban, amelyek Bereznai festészetének azóta is töretlenül alapjait képezik. Ezt afeketevászon-korszakot a Két part között és a Kecskemét III. 2014-es két kép és a sokatmondó Sötétség közepén 2015-ös vászon zárja le. A két évtized folyamán megmaradt a fekete ipari festék alap, valamint a fa használata, amely utóbbi aztán lassan átvette a helyet a formázott vásznaktól, és a konstruktív, applikált elemek anyaga egyúttal az egész mű „korpuszának" hordozójává lett. A technikai változások mellett ismétlődő motivikus egységek jelentek meg a képeken, a ház, a kereszt, az ellipszis, a négyzet és az ez utóbbiakat magában foglaló labirintikus, nyitott cellaforma. A gesztusgazdag fekete ipari festék felületen az új grafikai elemekkel a művész egyrészt szoros kapcsolódását fejezi ki a szentendrei művészethez - Vajda motivikus szabadkézi rajzaihoz, organikus-apokaliptikus vonalstruktúráihoz, Barcsay kemény architekturális-geometrikus és antropomorf konstrukcióihoz, Deim Pál spirituális Béla Hamvas completed Magia Sutra in Szentendre on 19 October 1950: “You should start it from the centre. Those who consider the centre as a starting point can understand that fate, predestination and determinism do not exist. However, it is harder and simpler. There is freedom", writes Hamvas.’ The latest works by Péter Bereznai provide the beholder place and time to rethink such terms as the freedom of expression, clear ideas, symbols, the existence of symbolic art/painting, the authenticity of the artist's work - natural belief, religion without obsolete institutions, sacralism and spirituality. All the above ideas are presented without doubt and pathos. Their existence is reinforced without forgetting the past and present of mankind and the arts. That might be the reason why every motif has its own meaning in his art, similarly to seemingly insignificant objects in a crime story that starts as an everyday tale. Bereznai brings back the attentive spectator from quiet contemplation to reality of the present by inserting a less spiritual territory into space as a counterpoint, by means of a seemingly unimportant word referring to the technical base, emphasising the material and the industrial origin of the paint. In this manner, the beginning of a still lasting historic period is evoked: a period characterised by mass production instead of uniqueness, the rein of machines instead of personal signs, the dominance of technology and uniformisation. The first panels of the Black Picture series were created in the early 1990s, constituting the basis of Bereznai's present-day art. The black canvas period is closed by two pictures from 2014 (Between Two Banks and Kecskemét III) and the suggestive In the Middle of Darkness (2015). Over the past two decades, the underpainting with black industrial paint and the use of wood have remained the same. The latter has gradually replaced shaped canvases. The material of applied constructive elements has become the bearer of the "corpus" of the whole work. In addition to technical changes, recurring units of motifs have appeared in the pictures, including houses, crosses, ellipses, squares, as well as open, labyrinth-like cells including the aforementioned shapes. On the industrial paint surface rich in gestures, by means of new graphic elements, the artist strives to express his close relationship with the 1 Hamvas Béla: Tabula smaragdina, Mágia szutra. Medio Kiadó, é. n., 273. Béla Hamvas: Tabula smaragdina, Magia Sutra, Medio Publishing House, undated, 273 pages 4
