Basics Beatrix - Dománszky Gabriella (szerk.): Szenvendély és ráció. Perlrott Csaba Vilmos 1880 - 1955 - MűvészetMalom kiadványai 9. (Szentendre, 2015)

Sümegi György: Perlrott Csaba Vilmos a Kecskeméti Művésztelepen

dezünk lehetőleg a Nemzeti Szalonban. (...) 1910. nov. 25. Vasárnap nyílik a Művészház. Bornemisza és Csaba őrült patáliát csaptak a kávéházban amiatt, hogy nem kerültek be a kiállításba.81910. nov. 29 Csaba elhívott a lakására, hogy segítsek neki a Béhr Hilda kisasszony portréján fénykép után hasonlóságot csinálni. Ott láttam Toulouse Lautrec egy pasztelljének reprodukcióját. Tegnap éjjel Csabával a bordélyházban töltöttünk néhány mulatságos órát”.9

A hétköznapok és a tennivalók közelebb hozzák egymáshoz az alkotókat, Herman Lipót Perlrottal kapcsolatos vélekedésében az együtt töltött évek során a keményebb hang enyhültebb, elfogadóbb fogalmazással váltakozik. Ahogyan Perlrott műveinek a fogadtatása, művészetének a megítélése már 1906-1909 között is szélsőséges véleményeket váltott ki. Megítélésének negatív alaphangja az új festői elveknek a műveiben visszatükröződő elemeiben és az új elveket szenvedélyes kizárólagossággal hirdető egyéniségében együtt keresendő. A nagybányai vezető mesterek, főleg Réti István elutasítása

50. Kecskeméti részlet (Kegyesrendiek temploma), 1913 (Kát. 37.)

SÜMEGI GYÖRGY: PERLROTT CSABA VILMOS A KECSKEMÉTI MŰVÉSZTELEPEN