Basics Beatrix - Dománszky Gabriella (szerk.): Szenvendély és ráció. Perlrott Csaba Vilmos 1880 - 1955 - MűvészetMalom kiadványai 9. (Szentendre, 2015)
Boros Judit: Nagybánya és Párizs - Kezdeti évek
a MIÉNK első (1908) és második (1909) tárlatán, illetve a Bölöni György által szervezett, korábban említett 1909-es aradi kiállításon. 1907 és 1909 között Perlrott a teleket Párizsban, a nyarakat Nagybányán töltötte. 1909-ben Kecskemét város vezetése nevében Kada Elek polgármester egy művésztelep létrehozására kérte fel Iványi Grünwald Bélát és Falus Eleket. A nagybányai neósok több tagja csatlakozott a kezdeményezéshez, így Mikola András és Perlrott is, bár akadt, aki rövid kecskeméti tartózkodás után inkább visszatért Nagybányára. Az építkezési munkák 1911 - ig elhúzódtak, így lényegében 1912-től zajlott rendszeres munka a telepen. Bár Ferenczy és Thorma tartóztatni próbálták, 1910- ben Perlrott is a modernebb szemléletűnek remélt kecskeméti művésztelepre költözött. A Nagybánya - Kecskemét közötti átmeneti időben, 1909 vagy 1910 nyarán festhette a Fürdőző katonák (Kát. 22.) és a Fürdőző fiúk44 címen ismert, pontosan be nem azonosítható tájképi környezetbe helyezett, aktokat ábrázoló képeket. A szokatlan beállításban - leginkább táncmozdulatokat végző - aktok itt már inkább ritmusképietek, vonal- és színharmóniák képi megtestesülései. Leginkább életre keltett, műtermekben használatos anatómiai modelleknek hatnak, egyfajta fordított naturalista eljárás eredményeképpen létrejött ábrázolásnak. 1910 nyarát Perlrott már részben vagy egészében Kecskeméten tölthette, ugyanis a nagybányai lajstromok már nem rögzítik a nevét. Az év őszén Párizsba ment, és onnan, Henri Matisse-hoz csatlakozva Spanyolországba utazott. A francia festők már a 19. század hatvanas éveitől inspirációs forrásként tanulmányozták a spanyol festők, kiemelten Diego Velázquez és Francisco Goya művészetét. Perlrottot azonban elsősorban El Greco lobogó manierizmusa ragadta meg, ideje jó részét, mind Madridban, mind Toledoban és Sevillában az ő műveinek szentelte. El Greco képeiről másolatokat is készített, amelyek a későbbiekben alapul szolgáltak Cézanne, Matisse, Picasso, továbbá barokk és más manierista festők formai megoldásait felhasználó, ezek szintéziséből kialakított saját festői nyelvezetének kialakításához. 1911 januárjában több érdekes levelet írt Spanyolországból Lázár Bélának, így január 19-én45 egyrészt jelzi, hogy két hete van már Madridban, tehát január 5. körül érkezhetett, majd a következő figyelemreméltó megállapítást teszi, igazat adva Lázár Béla valamely korábbi véleményének: „Igaza volt tanár úrnak amikor azt mondta, hogy ki van zárva hogy Cézanne ne ösmerte volna Grecót. Ma én is ezen a nézeten vagyok még pedig Cézannenak a szín technikán kívül csak rendszerbe kellett foglalni azt
