Basics Beatrix - Dománszky Gabriella (szerk.): Szenvendély és ráció. Perlrott Csaba Vilmos 1880 - 1955 - MűvészetMalom kiadványai 9. (Szentendre, 2015)

Basics Beatrix: Az utolsó másfél évtized

ma a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyűjteményében őrzött Csendélete, e kiállításon rendhagyó módon, egyedüli műveként"

A negyvenes évek első felében azonban nemcsak az OMIKE tárlatokon jelentkezett Perlrott. így az 1942. novemberi KÚT kiállításon, amely nagy vihart kavart, a bemutatott műveket a szélsőjobboldali sajtó „elfajzott művészet”-ként emlegette. A KÚT és a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület vezetőit a tárlat szervezésekor azonban nem érdekelték a várható támadások, és 1943 őszén is megrendezték a bemutatót, amelyen Perlrott ismét részt vett.

A háború befejeztével - rögtön 1945 áprilisában - a festő egyik legkorábbi közéleti megmutatkozása a Magyar Nemzetben megjelenő nyilatkozat aláírása. A nyilatkozat témája az antiszemitizmus, a zsidókeresztény megbékélés volt. A számos aláíró között négy jelentős művész is ott van: Perlrott Csaba Vilmos, Zádor István, Szőnyi István és Pátzay Pál. Az 1880 körül született generációnak - közöttük Perlrottnak - már nem volt szoros kötődése a zsidó kultúrához, hagyományokhoz, mégis fontosnak tartotta a nyilatkozat aláírását.

A negyvenes évek második felében, az ötvenes évek elején Perlrott legtöbb képe szentendrei témájú. Kertrészletek, gyümölcsszedő nők, Duna-parti tájak a leggyakoribbak. Ami stílusát illeti, szinte mindenki, aki foglalkozik az utolsó évtized e műveivel, azok lazább, felszabadultabb, könnyedebb festésmódjál említi. A változás az életmű korábbi szakaszaihoz képest látványos, még ha nem is tűnik túl jelentős-130. Külváros, 1950 körül (Kai.178.)