Basics Beatrix - Dománszky Gabriella (szerk.): Szenvendély és ráció. Perlrott Csaba Vilmos 1880 - 1955 - MűvészetMalom kiadványai 9. (Szentendre, 2015)
Boros Judit: Szabad, független utazó a modern festészet hazai és nemzetközi vándorútjain
118 I BOROS JUDIT: SZABAD, FÜGGETLEN UTAZÓ A MODERN FESTÉSZET HAZAI ÉS NEMZETKÖZI VÁNDORÚTJAIN 106. Notre Dame, (Város híddal), 1935 körül (Kát 123.) tartó) művészeket tömörítette. Hasonló elveket, bár inkább egyfajta moderált progresszivitást képviselt a Szinyei Merse Pál Társaság, amelyet 1920-ban, Bernáth Aurél szellemi irányítása alatt hoztak létre, Mindkét társaságnak volt saját lapja is, a KÚT című lap azonban két év után megszűnt,17 a Szinyei Társaság lapja, a Magyar Művészet, Majovszky Pál szerkesztésében tíz évfolyamot, Oltványi-Ártinger Imre vezetése alatt további négyet ért meg (1925-1938) és a korszak legátfogóbb képét nyújtó képzőművészeti fórum lett. A KÚT fiataljai ugyankkor az Új Magyar Művészek (UME) társaságában tömörültek, amely hol együtt mozgott a KUT-tal, hol vele szemben foglalt állást. A KÚT történetét, viszonyát a korszak művészeti áramlataihoz, a kubizmushoz, expresszionizmushoz, új realizmushoz, a Munka-körhöz, az Ecole de Paris művészetéhez vagy az Art déco-hoz Kopócsy Anna kutatásai tárták fel a legrészletesebben. Ezek eredményeképpen születtek a KÚT történetét, vagy legfontosabb művészeit bemutató kiállítások a Haas Galériában. „Merítés a KUT- ból”18 sorozatcímmel, jött létre Kopócsy doktori disszertációja,19 amelynek kiadása folyamatban van. A Magyar írás 1926-ban körkérdést intézett tíz vezető művészhez,20 a kortárs művészet helyzetéről, a művészeti életről kérdezve őket. A KUT-tal kapcsolatban Pelrott Csaba úgy vélekedett, hogy „a Kútnak a Szinyei társasággal szemben az a célja, hogy mindazokat a fiatalokat, akik a nyugat-európai kultúrával akarnak kapcsolatot fenntartani és egy perspeketivikus művészetet művelnek, magához hódítsa. És ezzel meg akarja csinálni a jövő magyar művészetét.” Arról pedig, hogy a jövő (és a jelen) művészetét miként képzeli el, ugyanitt írta: „A háború előtti évtizedekben Cézanne, Picasso, Matisse megcsinálták a világ művészi forradalmát. Cézanne volt a teoretikus, aki felállította a kompozíció kubisztikus elvét, és Picasso volt az, aki a teóriát praktikus térre helyezte át. (...) Szerintem a művészet csak a kubizmuson és a képarchitektúrán keresztül hozhat új élményeket, új részleteket, mai világlátást.” A neoklasszicizmus művelőiről: „Az igazi neoklasszikusok azok, akik keresztülmentek azokon a forradalmi etapokon, melyek 1900-1915 között lejátszódtak és ezekben semmi nyom sem maradt az akadémikus alapból." Hogy az 1926 elején kiállított, tehát feltehetően 1925-ben festett Én és a feleségem (Kettős arckép) című kép alkotójaként saját magát hova sorolta, kérdéses. Kopócsy Anna az új tárgyilagossághoz tartozó
