Basics Beatrix - Dománszky Gabriella (szerk.): Szenvendély és ráció. Perlrott Csaba Vilmos 1880 - 1955 - MűvészetMalom kiadványai 9. (Szentendre, 2015)

Boros Judit: Szabad, független utazó a modern festészet hazai és nemzetközi vándorútjain

90. Akt virággal. 1928 (Kat. 103.)

91. Csendélet lámpával, 1930-as evek eleje (Kát. 114.)

92. Cigánylány, 1929 (Kát. 109.)

szobrait és szobor csoportjait is feldolgozni.”4 Perlrott ekkor értette meg igazán, és kezdte alkalmazni Cézanne térszerkezetét, figyelembe véve, hogy a tér minden kis egysége önálló, teljes értékű komponense a kompozíció egészének. „A szerkezet kristályrácsát apró, mozaikszeren töredezett rombuszokból építette fel, analizálta, szétszabdalta, ezáltal mozgalmassá téve a képfelületet.” - írta a húszas évek elején készült munkákról Perlrott első monográfusa, Benedek Katalin,5 aki a továbbiakban e munkák expresszionista jellegét is jelzi, hangsúlyozva, hogy az orfikus kubizmus messzianisztikus

kubizmus megszűnéséről beszélt,2 a korszak művészete a stílus és a Cézanne iránti érdeklődés reneszánszáról tanúskodik.3 Perlrott Lőcsén és egyéb felvidéki városokban, majd kicsivel később Drezdában készült munkái, nagyobb számban rajzok és sokszorosított lapok, a városképek mellett vallásos témákat dolgoztak fel, sok esetben közvetlenül inspirálódva a templomokban és a múzeumokban látható középkori szobrok és domborművek látványából {Krisztus siratása, 1921, Kát. 55, Lőcse, 1921. Kát 66.). Elek Artúr a Nyugatban (1923) filológusi pontossággal írta le a jelenség mélyebb gyökereit: „Finom érzékkel talált rá arra a stílus rokonságra, mely a német gótika és a maga formabontó vágyai között van. Gótikus templomok csúcsíves belseje száz szögbe törött felhevült képzeletében. Jól megérezte azt is, hogy az ilyen motívum nem színnel kifejezhető feladat, hanem grafikai megoldást kívánó. Krétarajzokkal ragadta meg azokat a szürkületre emlékeztető impresszióit, melyek gótikus templomok vonal irdatlanságában felfogták. Ugyan ilyen módon igyekezett a templomok gótikus