Beke László (szerk.): Instruktiv + Inter + Konkret. Művészet Malom Szentendre, 21. November - 26. Januar 2015 (Sankt Augustin, 2014)
8. Dr. Ingo Glass
Constantin Brancusi és a Minimál-plasztika Ingo Glass Constantin Brancusi (1876-1956) szellemi hagyatéka a szobrászatot négy területen gazdagította teljesen új gondolatokkal. Die tartoznak a „groupe mobile“ alkotások, például az ovoidális munkák, továbbá a tér, mint műalkotás-ferelfogást, ahol több szobrot kell egyidejűleg szemlélni (die értve a landart-munkákat is), valamint az „installációs“ műveket és végül a minimálplasztikát. ATirgu Jiuban és a művész párizsi műtermében találhatóak azok az alkotások, amelyek e gondolatkörben keletkezve anyagi formát nyertek és fennmaradtak. Brancusitól származik a már említett „minimálplasztika“, azaz a plasztikus formák minimalizációja, ami az eredeti alap-geometriai formákra redukált plasztikai megformálást jelenti. Dan FLAVIN (1933, NewYork) Brancusi tiszteletére alkotta első neonmunkáját, amely „Az 1963. május 25-i nap átlója“ címet kapta. A művész így juttatta kifejezésre, hogy munkája, a neoncsőből álló alkotás, Brancusi polírozott bronzainak alapgondolatát idézi, amelyekben a forma és a fény eggyé váltak. Ha Flavin nem idézte volna ilyen egyértelműen Brancusit, talán elsikkadt volna a műben megjelenített izgalmas viszony. Richard SERRA (1936, San Francisco) valószínűleg az új amerikai szobrászgenerációnak az a tagja, akire Brancusi volt a legnagyobb hatással (Malevics hatását messze meghaladó mértékben). Brancusi más, a minimal-art-hoz tartozó művészekre is nagyon nagy hatást gyakorolt, sokféleképpen inspirálta pl. Carl ANDRÉ (1935 Quincey) és Robert MORRIS (1931 Kansas City) művészetét. A számomra legjelentősebb minimal-art alkotó, a festő Barnett NEWMAN először 1965-ben hozott létre három diemziós alkotást. A „Here I - Itt“ című munkája különböző szélességű de azonos magasságú, COR-TEN-felületkezeléssel ellátott acél oszlopokból áll. Az egyes oszlopokat egy tartópapucsba foglalta be, amelyek rendre egy acéllemezhez vannak rögzítve oly módom, hogy mindegyik különböző térfelülethez kötődik. A munka erős rokonságot mutat Brancusi „Asztal“ „Kapu“ „Végtelen oszlop“ című munkáival, amelyek Tirgu Jiu-ban találhatóak. A minimal art művészuei közül Donald JUDD (1928. Excelsior Spring/Missouri) találta meg a leginkább kompromisszumoktó mentes formát a döntően fontos kezdeti idők „specifikus objektjei“ben, ahogy egy 1964-ben keletkezett írásában maga megfogalmazta. Nagy négyzetformái ehghymás mellé zárt kockákból állnak, amelyeknek a látható oldalai rendre egy-egy meghatározott színnel bevont, végeláthatatlanul sorjázó szögletes egyenesekkel tagolt vályúk sorjáznak. Felül és oldalt a négyszög hosszanti oldalát követve futnak, míg a homlokzati oldalon függőlegesen állanak. A minimal art összes művésze közül ő az, aki leginkább a moduláris szerkezet mellett kötelezi el magát. Mindezt azért teszi, hogy ezen a módon veuzesse el a szemlélőt a formai összesség felismeréséhez. A meghatározott formai permutációt adottságként kezelő műveinek modularitását leggyakrabban kockák egymáshoz rendeléséből alakítja ki. Az amerikaiak munkássága nem maradt visszhang nélkül Európában sem. 98
