Barki Gergely - Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar - MűvészetMalom kiadványai 5. (Szentendre, 2014)
Barki Gergely: Czóbel Párisztól Párizsig 1903-1925
130. A berlini Galerie Ferdinand Möller 1923-as Kreis der Brücke című KIÁLLÍTÁSÁNAK ENTERIŐRJE, BERLIN, BERLINISCHE GALERIE SOROZATOS KIÁLLÍTÁSOK - GYŰJTÖK Czóbel berlini időszakában rendkívül aktívan vett részt a művészeti életben, minden évben több alkalommal, és számos helyen állított ki. „Képei, ezek az egyszerű kifejezésre törekvő müvek bejárták a német városokat és eljutnak mindenfelé, ahova a német műkereskedelem el tudja juttatni azokat, akiket értékel és felkapott” - írta a bécsi Panoráma című lap cikkírója 1922 végén.105 Már az első Würzburgban töltött nyár alkalmával beszámolt kiállítási terveiről Sandersnek, de az 1920 szeptemberére tervezett frankfurti, hamburgi és hannoveri kiállításaiból tudtunkkal csak a frankfurti Ludwig Schames galériájában rendezett tárlat valósult meg.106 A Galerie Schames éppúgy a német expreszszionizmus élmezőnyére specializálódott kiállítóhely volt, ahogya legtöbb berlini galéria is, ahol Czóbel kiállított ekkoriban. Szinte kézről kézre adták a galériások és többen nemcsak kiállították, de vásároltak is tőle. Ilyenek voltak többek között dr. Fritz Goldschmidt és dr. Victor Wallerstein, akik közös galériájukban (Galerie dr. Goldschmidt - dr. Wallerstein, Berlin) több egyéni és csoportos kiállításon is bemutatták Czóbel műveit.107 A két galériatulajdonos gyűjteményében Kokoschka, Müller és Schmidt-Rottluf mellett Czóbel legjobb műveit vásárolta fel, de ezekről ma már zömmel csak fekete-fehér reprodukciók állnak rendelkezésre, a művek a második világháború alatt elkallódtak. 1921-ben a Salon Hellerben nyílt csoportos kiállításon Erich Heckellel, Kari Schmidt-Rottluffal, Lyonéi Feiningerrel és másokkal közösen szerepelt, majd ezt követően, ugyanebben az évben szintén az expresszionisták körében, a Freie Secession szekciójában állították ki műveit a berlini Akademie der Künste Grosse Berliner Kunstausstellung-ján. Itt három művel szerepelt, köztük egy ma szintén lappangó, de a reprodukció alapján Czóbel életművének egyik legkülönösebb, primitivista alkotásával, melyet Kind mit Schaukelpferd címen állítottak ki és reprodukálták is a katalógusban (144. kép).108 105 n.n.: Magyar piktorok Berlinben. Panoráma [Bécs],l922. december 3. (47. szám) 25-27. 106 A Czóbellel ekkoriban kapcsolatban álló Goldschmidt cégnek is volt frankfurti részlege. Tihanyi Lajos is igyekezett náluk kiállítást rendezni, de udvariasan visszautasították. (MNG, Adattár, Ltsz.: 18784/73.) A Kunstverein in Hamburg fejléces levelén Theodor Brodersen által írt, Czóbelhez címzett levél tartalma szerint a Kunstvereinnél nem jöhetett létre a Czóbel által tervezett kiállítás szabad időpont hiányában, de Brodersen felajánlotta, hogy képeit a Hansa Werkstätten kiállításán bemutathatják. (PIM, Kézirattár, Ltsz.: V.3481/10, Köszönöm Markója Csillának, Hessky Orsolyának és Bardoly Istvánnak a levél kiolvasásában nyújtott segítségüket.) Brodersen a Hansa Werkstätten munkatársa volt (Schweiger, Werner J.: Kunsthandel der Moderne: www.kunsthandel-dermoderne.eu/content/view/2i/36/), ezért ajánlhatta fel a lehetőséget Czóbel számára, amivel nem tudjuk, hogy végül is élt-e. Szentiványi Gyula életrajzi gyűjteményében 131. Czóbel Béla: Enteriőr, 1923. lappang 92 CZÓBEL, EGY FRANCIA MAGYAR
