Barki Gergely - Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar - MűvészetMalom kiadványai 5. (Szentendre, 2014)
Barki Gergely: Czóbel Párisztól Párizsig 1903-1925
119. CzÓBEL BÉLA: M LITER ЕМ В ELSŐ, 1922 К. MAGÁNTULAJDON 99 U.o. 100 KÁLLAI 1934. 23. 101 Feltehetően ki volt állítva 1922-ben a Grosse Berliner Kunstausstellung (Akademie der Künste) Novembergruppe szekciójában Untergrundbahn címen. A vakrámán látható etikett szerint a képet a wesztfáliai Hagenben működő, kifejezetten a német expresszionistákra specializálódott F. W. Brass Kunstgewerkler cég árusította. technikai építkezés és szerkezetek dolgában legnagyszerűbb szakaszáról festett”99 - viszont éppen amiatt említette, hogy szemléltethesse: Czóbelt mindennek dacára sem a szerkezet, sem a dinamika kifejezése nem érdekelte. Egyik megkérdőjelezhetetlen főműve, az 1920-as Berlini utca című méretes vászna (117. kép) valószínűleg szintén az Anhalter Bahnhof környékén készülhetett. Ez a kompozíciója annyiban hasonlít a párizsi piactér-sorozatához, hogy itt is rálátásban terül elénk a város egyik nyüzsgő szeglete. Valamelyest Kállait is megcáfolva, a berlini kép diagonálisokra és merész függőleges elvágással operáló „képkivágata” olyan ősi és gyermekien naiv felszabadultságú alkotófolyamatot rögzített, mely a berlini időszak egyszerre konstruktív és a szerkezetet lazító, megbontó dekoratív expresszionizmusának fő alappillére lesz. Czóbelnek, ha valahogyan, akkor ezáltal az ősiségben gyökeret kereső, primitivista attitűd révén lehetett köze az expresszionistákhoz, de az „expresszionizmus túlcsigázott idegzetének, túlfűtött képzeletének nyoma sincsen benne”.100 A városképi téma, szintén e dinamikus lüktetéstől mentes, egyszerre szerkezetet hangsúlyozó és azt feloldó variánsa az az eddig a szűkebb szakma számára is ismeretlen kép, a Berlini utca híddal, mely most kerül első ízben hazai közönség elé (118. kép).101 84 CZÓBEL, EGY FRANCIA MAGYAR
