Barki Gergely - Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar - MűvészetMalom kiadványai 5. (Szentendre, 2014)
Barki Gergely: Czóbel Párisztól Párizsig 1903-1925
117. Czóbel Bála: Berlini utca, 1920. Magántulajdon | A kép a kiállításon nem szerepelt 94 Kállai Czóbel magángyüjtőinek felsorolásában így szerepel: Eberfeld (Gebhard-gyűjtemény). Kállai 1934. 28. A kép megvételével kapcsolatos Gebhardhoz írt Czóbel levél másolatát az MNG Adattára őrzi, Ltsz.: 21640/1982. 95 Dunai Andrea a zürichi Paul Cassirer magánlevéltárban folytatott kutatásai alapján a kiállításon nem történt eladás. Közlését ezúton is köszönöm. A közvetítésért külön köszönetét mondok Kieselbach Tamásnak és Molnos Péternek. 96 Weise i. m. 115-117. 97 „Berlinben Kerschbaumer festő volt gyűjtő. Heckellel együtt és Ensor belga festővel jöttek össze. Kerschbaumer gazdag fiú volt, nagy képe volt Ensor-tól, tőlem Enterieure kályhával. Ez nagy kép volt kb. 120 X 80 cm.” Horváth 1961 98 Kállai 1934. 22. előtt egy hónappal németországi, elberfeldi magángyűjteménybe, Klaus Gebhard úrhoz került, akinek talán több Czóbeltől származó alkotás is a birtokában lehetett.94 Bár a kiállítás nem zárult anyagi sikerrel,95 komoly sajtóvisszhangot váltott ki. Erich Weise például többoldalas cikkében méltatta Czóbel eredetiségét és olyan müveket is reprodukált, melyekről nem kerültek fényképek a katalógusba.96 Ekkor került első alkalommal bemutatásra az 1919- es, Műteremsarok kályhával című, ma lappangó, nagyméretű olajfestménye, mely valószínűleg már Berlinben készült (115. kép), de további sorsáról csak annyit tudunk, hogy Czóbel egyik festőbarátja, Anton Kerschbaumer vásárolta meg.97 Ezekben az években Párizzsal versenyre kelve Berlinbe tevődött át „a modernizmus európai fővárosa”, de ahogy Kállai fogalmazott „nem volt az a német művészeket tömegesen lelkesítő politikai vagy lélekforradalom, mely a magyar festőt kihozhatta volna csöndes sodrából. Aminthogy Berlin lenyűgöző dinamikájú civilizációja is nyomtalanul vágtatott körülötte.”98 A metropolisz világa, a modern város mozgalmassága valóban kevésbé érintette meg Czóbelt, de a megszokott, hagyományosabb témái mellett Berlinben is festett városképeket. Ez szinte törvényszerű volt, hiszen a német főváros egyik legforgalmasabb szegletében, az Anhalter Bahnhof tőszomszédságában lakott. Kállai egy ma reprodukcióról sem ismert akvarelljét - „melyet a Hochbahn legforgalmasabb, 82 CZÓBEL, EGY FRANCIA MAGYAR
