Barki Gergely - Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar - MűvészetMalom kiadványai 5. (Szentendre, 2014)
Barki Gergely: Czóbel Párisztól Párizsig 1903-1925
105. Czóbel Béla: Csendélet az ablak előtt, 1917 (?). Magántulajdon 106. Czóbel Béla: Olvasó nő, 1916. Svájc, Prof. Em. Dr. Lazáry Sándor A kép a kiállításon nem szerepelt 78 Horváth 1961. Köszönöm Virág van der Sterrennek, hogy Roggen-ről és Klomp-ról adalékokkal szolgált. Kérdéses, hogy a Czóbel által papírra vetett nevek vajon mind olyan személyek, akiknek képei is voltak Czóbeltöl, vagy a festők esetében csak mint ottani kollégákat említette meg. A nevek mellett még hozzátette: „Holland kollégáim ugyanott segítettek eladni. Élnem kellett, sokat eladtam.” 79 Jan Wils (1891-1972) a De Stijl egyik alapítója volt. Czóbel Bergenben ismerkedett meg vele. 80 Virág van der Sterren véleménye szerint esetleg Czóbel belga festőtársáról, Valentijn van Uytvanck-ról lehet szó. Ezúton is köszönöm szíves közlését. 81 Kratochwill 2001 27. aki az 1970-es évek végén több képét végül Magyarországnak adományozta, és Jeanne Marianne Bosch-van-s’ Gravensmoer-t is, de sajnos ma nem tudjuk, hogy mely müvek voltak az utóbbi birtokában. Kállai megemlíti még a Laren-i Regnault-gyűjteményt, de adataink szerint - ahogy márfentebb is kitértünk rá - P.A. Regnaulthoz csak Czóbel Párizsba való visszaköltözését követően kerültek művei. Horváth Béla Czóbellel készített interjúja során az említetteken kívül feljegyzésre került még Graadt van Roggen süketnéma festő-grafikus és egy Klomp nevű gyűjtő, aki többször publikált a Bergeni Iskoláról és Boendermaker-ről, valamint Leo Gestel, festő is.78 Külön megjegyzi, hogy „[Jan] Wils szintén Hágában (amsterdami stadion építője) vett tőlem”79 és ugyanebben az interjúban szerepel még egy rejtélyes adat: „Amsterdamban van egy nagy képem Valentin-------[sic!]”.80 Czóbel bergeni éveiben is sűrűn szerepelt kiállításokon. 1917-ben Rotterdamban állított ki a De Branding tárlatán, ahol két képpel, a Paysage [Tájkép] és Les Rosiers [Rózsák] című festményeivel szerepelt.81 Utóbbi cím kapcsán felmerül, hogy ez a ma azonosíthatatlan, reprodukcióról sem ismert mű esetleg azonos lehet a legutóbbi kutatásaink során előkerült, a párizsi Notre Dame-ot ábrázoló későbbi festmény (201. kép) hátoldalán szintén vörös festékréteg alatt búvó képpel. A motívum így is kivehető, s biztosan befejezett műről van szó, mert az átfestés a szignatúrát nem érte. 1918 májusában Amszterdamban a Függetlenek (Onafhankelijken) XI. kiállításán is bemutatott három művet, köztük a Kötögető lány című, Boendermakertől kölcsönzött festményét. A De Branding negyedik kiállításán is részt vett, mely Hágában első ízben teremtett lehetőséget a „legultramodernebb” művészek - többek között Le Fauconnier, Toorop, Wichman és Jan Sluyters - számára. Ezen a tárlaton egyetlen művével, a már említett Fiile au beret rouge (Lány vörös sapkában) című festményével vett részt. 74 CZÓBEL, EGY FRANCIA MAGYAR
