Barki Gergely - Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar - MűvészetMalom kiadványai 5. (Szentendre, 2014)
Barki Gergely: Czóbel Párisztól Párizsig 1903-1925
HOLLANDIA (1914-1919) 66 Az első világháború kitörésekor magyar állampolgárként Czóbelnek szembe kellett néznie azzal, hogy amennyiben szeretett Párizsában marad, internálják. Az a legenda, mely szerint Czóbel ekkor „biciklivel menekült át Franciaországból Hollandiába”,67 csak részben lehet igaz, mert más forrásokból úgy tudjuk, hogy vonaton érkezett Brüsszelbe. Emil FiIla, cseh kubista festő visszaemlékezései szerint vele és Czóbellel együtt egy vonaton ült ekkor többek között Adolphe Basler is, kit korábban a Döme kávéházból ismert, de ő ekkor tovább utazott Amerikába.68 A FiIla házaspár és Czóbel Brüsszelben maradtak, de hamarosan onnan is menniük kellett, augusztus 5-én Antwerpenbe vonatoztak, ahol újabb megpróbáltatások vártak rájuk. Kihallgatták és halálbüntetéssel is megfenyegették, aztán valahogy mégis elengedték őket és a határig, Essen-ig mehettek vonattal, ahonnan már gyalog lépték át a Holland határt. Rövidesen Rotterdamban találtak nyomorúságos szállást, még mindig csak nyári ruhákban a közelítő télben. Czóbel 1915 április közepéig maradt a városban és minden bizonnyal itt is szorgalmasan dolgozott, hogy egyáltalán életben maradjon, de itteni munkáit nem ismerjük. 92. Eugene Delacroix: Krisztus A KERESZTEN, 1853. London, The National Gallery 93. Czóbel Béla: Golgota, 1916 k. Szentendre, 94. Czóbel Béla: Ruisdael-kópia, 1916. Szentendre, Ferenczy Múzeum Ferenczy Múzeum 66 Czóbel hollandiai periódusával kapcsolatos legrészletesebb kutatásokat a Hollandiában élő magyar müvészettörténésznő, Virág van der Sterren végezte el. Tanulmányom ezen fejezete elsősorban az ő publikációjára támaszkodik. Külön köszönöm neki, hogy tanulmányom írása alatt egyéb kutatási eredményeit is megosztotta velem, s hogy lelkesen támogatta kiállításunk ügyét. 67 KraTOCHWILL 2001. 25. 68 Filla, Emil - Hajőman, Jan: Hlídka ceské mafie v Holandsku (A cseh maffia őrhelye Hollandiában). Prága, 1934. Külön köszönöm Vojtéch Lahoda professzornak, Emill Filla monográfusának, hogy felhívta a figyelmem néhány Fiiiára és Czóbelre vonatkozó forrásra. AMSZTERDAM Április 16-án az ország akkori modern művészeti életének centrumába, Amszterdamba költözött, ahol több mint két éven át, 1917. májusáig élt. Eddig az időszakig sűrűn együtt volt cseh kollégájával, de mivel úgy vélte, hogy a helybéli antantpárti művészek Fiilát vele szemben nem vetik meg monarchiabéli származása miatt, hamarosan megszakította vele a kapcsolatot. Különös, hogy a világháború évei alatt sok hazai - többek között Nyolcak-béli - festőtársához hasonlóan Czóbel is a régi mesterek művei felé fordult ihlető forrásért, bár a művészi konzekvenciák levonását és a végeredményt illetően nagyon eltért honfitársai zömében klasszicizáló megoldásaitól. Helyben talált tanulmányozásra méltó remekműveket, többek között Ruisdael Téli tájkép című művét (94. és 95. kép), az erről készített kis tanulmánya sajátos, a Czóbelre később jellemző mély tónusú festmények egyik előhírnöke. Ez a kép korántsem kópia, Ruisdael müve ugyanúgy pusztán kiindulópont volt Czóbel számára, mint bármilyen természeti látvány, modell vagy tárgy. A kép minden alkotóeleme alapos transzformáción esett át. A leglátványosabb és leginvenciózusabb „változtatásnak” az tűnik, hogy a mintaadó mű homogén színhőmérsékletű képmezejét rendkívül intenzív hideg-meleg tónusellentétekre váltja, így sokkal bensőségesebb, ugyanakkor intenzívebb látványt teremtett. 95. Jacob Isaacksz van Ruisdael: Téli tájkép, 1665 к. Amszterdam, Rijksmuseum 68 CZÓBEL, EGY FRANCIA MAGYAR
