Barki Gergely - Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar - MűvészetMalom kiadványai 5. (Szentendre, 2014)
Barki Gergely: Czóbel Párisztól Párizsig 1903-1925
nagy valószínűséggel azonos az említett Bölöniféle körúton és a Könyves Kálmán Szalonban is bemutatott művekkel. Rippl-Rónai, bár az új csoportból való mellőzése miatt neheztelt a MIÉNK-ből tudta nélkül kivált fiatal társaságra, mégis megtekintette kiállításukat, s ahogy erre Petrovics Elek visszaemlékezett: „Sok elismerni valót talált a kiállításban. Igen érdekelte. Legkomplettebbnek Czóbel két csendéletét tartotta.”51 Harmadik kiállított festménye nagy valószínűséggel a Janus Pannonius Múzeumban őrzött Nyergesújfalui udvar című festménye lehetett (61. kép), mely szintén jóval 1909 előtt született, 1907- ben Kernstok birtokán.52 A Nyolcak közül Czóbel volt az egyedüli, aki a csoport közös kiállításain egyetlen egyszer sem jelent meg személyesen. Franciaországban telepedett le. Szimbolikus jelentőségű, hogy éppen a társaság 1911-es Nemzeti Szalonban rendezett, legfontosabb kiállításának napjaiban költözött családjával Montmorencyba. Nem vett részt a Nyolcak kiállításait megelőző szervezkedésekben, a tárlatot kísérő rendezvényeken. Nem ismerünk egyetlen olyan levelet, képeslapot, vagy bármiféle dokumentumot, amely a társasággal való ekkori kapcsolattartására utalna. Még olyat sem, amelyben tájékoztatják az eseményekről, holott ebben az időszakban, főleg a kiállítás ideje alatt a Nyolcak valóban együtt voltak és igen intenzíven kommunikáltak ismerőseikkel, barátaikkal. Czóbel valójában csak Kernstokkal és Berénnyel állt szorosabb kapcsolatban, velük is leginkább 79. Czóbel Béla családjával Montmorency-ban, 1911-ben, képeslap, Magántulajdon 51 Petrovics Elek: Töredékes feljegyzések Szinyeiről. Kézirat. Szépművészeti Múzeum Könyvtár, Petrovicscolligatum, coll. 1. Idézi: Molnos Péter: Petrovics Elek (1873-1945) az ember. Kései kárpótlás egy elmaradt lakomáért. In: „Emberek, és nem frakkok” A magyar művészettörténetírás nagy alakjai. Tudománytörténeti esszégyüjtemény. Első kötet. [Enigma 47.] (Szerk.: Markója Csilla és Bardoly István). 239. 52 Romváry Ferenc közlése a kép egykori tulajdonosának, dr. Németh Antalnak szóbeli tájékoztatásán, illetve az őt megelőző tulajdonos Némethnek átadott közlésén alapult. (PÉCS, Janus Pannonius Múzeum Évkönyv, 1967. Új szerzemények, 1.) 80. Montmorency parkja az 1900-as években, képeslap, Magántulajdon 35 Montmorency — un com au p«m 62 CZÓBEL, EGY FRANCIA MAGYAR
