Barki Gergely - Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar - MűvészetMalom kiadványai 5. (Szentendre, 2014)
Barki Gergely: Czóbel Párisztól Párizsig 1903-1925
1907 NYERGESÚJFALU Néhány héttel a Függetlenek Szalonjának (Salon des Indépendants) kiállítását követően Czóbel Nyergesújfalura utazott Kernstok Károly meghívására, kivel korábban Párizsban sokat volt együtt. Ettől a nyártól kezdődően a fiatal festő többé már nem tért vissza Nagybányára, holott tavasszal, nem sokkal Nyergesre való megérkezését követően hívták oda tanárnak. Nagy hatással volt idősebb kollégájára már a francia fővárosban is, de Nyergesen - hasonlóan nagybányai fellépéséhez - kovásza lett egy a Nyolcak szempontjából is meghatározó jelentőségű modernista erjedésnek, melynek helyi láncreakciójába egy évvel később Márffy Ödön is bekapcsolódott. 61. Czóbel Béla: Nyergesújfalui udvar, 1907. Pécs, Janus Pannonius Múzeum Czóbel azonban Nyergesen is csak a katalizátor szerepét töltötte be, az ott festett képeit sem Magyarországon mutatta be, hanem a következő év elején Párizsban. Ezek a müvek azonban nem csupán Czóbel oeuvre-jében, de a magyar modernizmus történetében is igen jelentős, forradalmian új törekvéseket hoztak. A Kernstok birtokán töltött nyár vad képeit Párizsban további, már valóban par excellence fauve képek követték és olyan remekművek születtek az év második felében, mint a Fauve csendélet (71. kép), vagy a Szalmakalapos férfi (72. kép), mely feltehetően Adolphe Basler kritikust, műkereskedőt örökítette meg.31 Az év őszén ismét képeket küldött a Salon d’Automne-ra - köztük Nyergesen készülteket is - de négyből csupán kettőt fogadott el a szigorú zsűri. Ma egyik kép sem ismert ezek közül. Képeit ekkoriban nemcsak Franciaországban, de Belgiumban is kiállították, s bár pontosan nem tudjuk, hogy milyen müvekkel szerepelt az ottani kiállításon, az alábbi epés francia kritikából arra lehet következtetni, hogy a fauve-ok körében ő is már a stílusfordulatát követő vad müveivel szerepelhetett: „Amikor Matisse, Othon Friesz, Derain, Braque, Dufy és Czóbel a Libre Esthétique szalonján állítanakki Bruxelles-ben,természetesen a külföldi szekcióba kerülnek; jó lenne, ha megőriznék ezt a címet Párizsban. Nem Függetlenek ők, csak zavarosak, a latin lélek ellen lázadók, és torzképződményeik, amelyeket a díszlet elengedhetetlen elemének akarnak feltüntetni, önkéntelenül is megdöbbentő karikatúrák.”32 PÁRIZSTÓL PÁRIZSIG 1903-1925 51 31 Erről bővebben: Bárki Gergely: A vaddá válás evolúciója Czóbel Béla korai portréin. Vadak 201-216. 32 Pératé, André: Les Salons de 1907 (premier article) [Az 1907-es szalonok; első cikk]. Gazette des Beaux- Arts, 1907, t. XXXVII, Ier semestre, 49е année, 3е période, 326. Idézi: Barthélémy, Sophie: Pan! Dans l’ceil... A magyar Vadak fogadtatása a párizsi szalonokban a korabeli francia kritikák tükrében (1904-1914). Vadak 72.
