Barki Gergely - Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar - MűvészetMalom kiadványai 5. (Szentendre, 2014)
Jurecskó László: Czóbel Béla Nagybányán
23. Ziffer Sándor: Bretagne-i temető, 1906. Magántulajdon 26. Az 1912-es Nagybányai jubiláris KÉPKIÁLLÍTÁS KATALÓGUSA 29 1906-ban Czóbelen kívül itt dolgozott Bálint Rezső, Boromisza Tibor, Brunner József, Czigány Dezső, Götz B. Ernő, Gara Arnold, Huszár Vilmos, Iványi Grünwald Béla, Jakab Zoltán, Körmendi-Frim Ervin, Komái József, Páldy Zoltán, Perlrott Csaba Vilmos, Plány Ervin, Réth Alfréd, Schönberger Armand. 30 A nagybányai jubiláris képkiállítás illusztrált katalógusa. 1912. (Összeállította Börtsök Samu és Réti István.) Nagybánya, 1912. 49. Czóbel Béla: Öregasszony 1905. olajf. Réh Béla úr tulajdona 83. Czóbel Béla: Ringelspiel, olajf. Pogány József úr tulajdona 86. Czóbel Béla: Nagybányai templom 1904. olajf. Réh Béla úr tulajdona 191. Czóbel Béla: Leány, virágos ablak előtt 1904. olajf. Réh Béla úr tulajdona 236. Czóbel Béla: Maticska Jenő arcképe. 1905., olaj. özv. Maticska Jánosné úrnő tulajdona. 24. Boromisza Tibor: Tavaszi fények, 1906. Magántulajdon 25. Czigány Dezső: Szénaboglyák Nagybányán, 1906. Magántulajdon kiteljesedjék. 1906-ban a nagybányai névsorban szereplő 88 főből 20 fő tartozott az akkori vagy későbbi neósok táborába,29 1907-ben nagy többségük visszatér a városba, a hiányzókat Bornemisza Géza, Dénes Valéria, Galimberti Sándor ésTihanyi Lajos pótolja, akikl908-ban is Nagybányán dolgoznak. Hozzájuk csatlakozik ebben az évben Kádár Géza, Racskó István, Stanislas Stückgold és Johann Tscharner is. Tehát a neósok aránya a fluktuáció ellenére is viszonylag állandó marad. Ők is bemutatkozhatnak majd az 1912-es nagybányai jubiláris kiállításon, ahol Czóbelt öt kép képviseli.30 Közülük az egyik Lehel Ferenc Nagybányán, szerepelt még a Brügge-i öregasszony, amelyről nem tudjuk, hogy a szervezők, vagy maga a művész takarta ki a készülés helyét jelző helymeghatározást. Neós társaitól eltérően Czóbel nem ebbe a stílusba sorolható képekkel szerepel, valószínű, hogy ez nem a saját választását tükrözi, hanem Ferenczyékét. Erre magyarázatot adhat az a tényt is, hogy Nagybányán készült képei jó részét sógora - egyik 1906-ban festett portréja modellje Réh Béla tulajdonolta, akitől probléma nélkül kölcsönkérhették a kiállításra a képeket. (27. kép) Ez rámutat arra a művészetszociológiái tényre is, hogy az amúgy is biztos anyagi háttérrel rendelkező festő még nem volt igazán rászorulva a képei eladásából származó bevételre, szabad alkotói tevékenységét ekkor még semmi sem korlátozta. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy Czóbel Béla művészetének kibontakozásában Nagybányának is meghatározó szerepe volt. Itt alakul ki és teljesedik ki stílusa, ugyanakkor itt teszi meg még 1904 nyarán az első lépéseket a plein air stílus meghaladására is, hogy majd egy év kihagyás után, ide visszatérve alkossa meg első, igazán fauve-os képeit. Ezekkel bekerül a „vadak” közé és beírja nevét a modern művészet úttörői közé. Nagybánya ugyanakkor az a hely, ahol Czóbel a természeti látvány szerelmese is lesz, és ha különböző módon is megformálva, az élmény élete végéig alapvetően meghatározza festészetét. 28 CZÓBEL, EGY FRANCIA MAGYAR
