Barki Gergely - Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar - MűvészetMalom kiadványai 5. (Szentendre, 2014)

Jurecskó László: Czóbel Béla Nagybányán

9. Czóbel Béla: Tót ember kalappal, 1904. Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum 10. Czóbel Béla: Munkásember, 1903-1904. Budapesti Történeti Múzeum Fővárosi Képtár gyújteményéböl 20 A már említett Murádin Jenőhöz írt levelében így ír a festőtársról: „Itt is­merkedtem meg Maticskával és a közös lelkesedés, a festészet imá­data összehozott bennünket, a leg­melegebb barátságra. Igazi festöte­­hetség volt, én nagy csodálattal néztem munkáit. Amikor én Párizsból visszajöttem, új levegőt szívtam ottan új látással, ő átállt, érzékeny lévén minden haladó szellemre. Ez az érzékenysége messzire vihette volna. Egyszerű fiú volt, de mint festő a leg­merészebb szellemi munkára képes­nek ígérkezett. Nagy szeretettel gon­dolok rája, többször látom hosszú sovány alakját, akkori festőkollégák közül az ő emléke kísért leginkább, nem felejtem el és nekünk sem sza­bad elfelejteni, ezt az igazi festőígé­retet, amit a sors, mert kegyetlen tud lenni, megtört. Ez így volt megírva, de ismétlem így is ne felejtsük el, mert mint ígéret is szép volt.” lásd: 5. számú jegyzet. Czóbel 1903/190-4-ben készült festményei egyértelműen igazolják, hogy a plein airáltal fel­vetett festői problémákra megoldást tud adni, ezeken túl is tud lépni. Különleges és a későbbi neós, fauve-os korszakát előre vetíti, hogy mestereitől eltérően témái között nem találunk klasszikus ér­telemben vett tájképet. Elsősorban arcképeket, önarcképeket, táji környezetbe helyezett alakokat, városképet és épületeket fest. Arcképein a fény árnyék hatások ábrázolásán kívül törekszik a pszi­chológia mélység visszaadására is. Rembrandtos palettás Önarckép-e stílusától eltávolodva 1903 első felében festett Önarckép-e (8.kép) már nem az említett fotón látható kisfiús megjelenésű mű­vészt, hanem a hivatását tudatosan felvállaló, kicsit egzaltált kinézetű festőt állítja elénk, míg a nyáron készült napfényes önarcképén a dacos, önértékeit vállaló festő hunyorít ránk. (12. kép) Ezen a festményen, valamint a festőtárs, B. L. arcképé-n (13. kép) figyelhetjük meg először Ferenczy foltfestészetének és Grünwald festéksávos festészetének vegyítését; a festő pulóverére, illetve a háttér füve és virágai ábrázolására veti festékpászmáit. Az 1904-es év termése egyértelműen a fiatal festő beérkezéséről tanúskodik. Különösen kiemelkedő a jó barát, a tehetséges festőtárs, Maticska Jenőről festett portréja, amelyet magának a művésznek dedikál.20 (n. kép). A zseninek kikiáltott és valóban fiatal kora ellenére komoly kvali­tású képeket festő nagybányai őstehetség szomorú, elrévedő tekintetében benne foglaltatik a megmásíthatatlan felismerése. A végzetes tüdöbaj másfél évet engedélyezett Maticska Jenőnek 21 évesen bekövetkezett haláláig. Az év nyarán készült Czóbel Ülő paraszt című festményén az alak és a táj egyenértékű kezelé­se figyelhető meg (15. kép). A napfény, a fény-árnyékok, a tónusok mesteri megjelenítése, a csúcs­fények helyes használata, a bonyolultan kiegyensúlyozott kompozíció alapján valóban elmondható, 18 CZÓBEL, EGY FRANCIA MAGYAR

Next

/
Thumbnails
Contents