Barki Gergely - Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar - MűvészetMalom kiadványai 5. (Szentendre, 2014)
Kratochwill Mimi: Czóbel Béla érett korszaka 1925-1976
A sokáig chicagói tulajdonból ismert Délután a kertben (1934) a családot és barátait jelenítette meg a nagy asztal körül, bensőséges együttesben, kellemes nyári hangulatot árasztva. A hatvani kastélyt több képén is ábrázolta, hol a főhomlokzattal, hol csak egy részét, amikor a park fái közül kivillan; ezek többsége még lappang. Ismerjük viszont a Hatvani cigánysor című müvét, amely a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. A képtér mélye felé futó kis utcácska girbe-gurba, rozoga házaival, az okkerek és a zöldek színpompás együttesével, a kép felső részén a kibukkanó felhős kék egével Czóbel kompozíciós erejének bizonyítéka. Zseniálisan ragadta meg e városrész hangulatát, egy fekete figurát is beleérzett a műbe. Általában sem a napsugarat, sem a holdvilágot nem használta fényforrásként a képein, a motívumok belső sugárzása vetül ki a vászonra és ezzel tökéletes egységgé varázsolja a látványt. Remek modellekre talált a kastély személyzetében is, a szakácsnő, a kis szobalány, a parasztlány alakjában. A magyar vonásokat hordozó, megilletődött figurák, elfoglalják a képtér csaknem teljes egészét. Czóbel életében a kellemes nyarak mellett fájdalmas események is történtek. Felesége, Isolde Daig változatlanul Németországban élt, és a magyar újságok is közölték híreik között, hogy 240. Czóbel Béla: Öntöző lány A VIRÁGHÁZBAN, 1930. PÁRIZS, Centre Pompidou, Musée national d’art moderne I Centre de création industrielle A következő oldalon: 241. Czóbel Béla: A szakácsnő, 1930. Budapest, Budapesti Történeti Múzeum Fővárosi Képtár gyűjteménye 6 Leányukat, aki már híres balett táncosnő volt, a német titkosszolgálat is számontartotta, be is szerették volna szervezni, de ö az első vonattal Svájcba távozott és ott is élt a hitleri idők végéig. Vendégszereplései során 1936-ban a budapesti Zeneakadémián is tartott táncestet partnerével, nagy sikerrel. 7 Felismerhetjük a зо-as évek modelljeit a Párizsban 2013-ban megjelent könyv fényképein. Olivier Regnault: Montparnasse, les Lieux de Legende a német hatóságok kényszerítették férje elleni válókeresete beadására, mert „nem árja” származású volt.(Bár korábban Czóbel már felvette a keresztséget, keresztapja Csók István festőművész lett). Felesége elveszíthette volna állását, egy jó nevű művészeti főiskolán. Ezért kénytelen volt megindítani a válópert.6 A hatvani nyarak telve voltak élményekkel és új ismeretségekkel, ezek folytatódtak Párizsba való visszatérései után is. 1932-ben például a jó nevű Van Leer galéria rendezte meg Czóbel kiállítását. A legendás hírű műkereskedő a Montparnasse művészeti életében nagy szerepet játszott, nemcsak tárlatok szervezésével és rendezésével, hanem társadalmi eseményként is kiemelkedő estek lebonyolításával. A művésznegyed leghíresebb modelljei épp úgy meghívót kaptak estélyeire, mint a művészek és barátaik.7 152 CZÓBEL, EGY FRANCIA MAGYAR
