Barki Gergely - Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar - MűvészetMalom kiadványai 5. (Szentendre, 2014)
Kratochwill Mimi: Czóbel Béla érett korszaka 1925-1976
201. CZÓBEL BÉLA: A PÁRIZSI NOTRE DAME, 1925 UTÁN. MAGÁNTULAJDON 202. CZÓBEL BÉLA: PÁRIZSI UTCARÉSZLET (korábban: Berlini házak), 1925 körül. Magántulajdon Czóbel művei - amelyek közül több még nemigen szerepelt itthoni kiállításon - közelebb hozhatják a művész emberi, szellemi nagyságát, képzőművészetben elfoglalt helyét és óriási jelentőségét. Nagy szerepük volt élete különböző korszakaiban a kiállítások mellett a levelezésének, fényképeinek és a róla szóló tudósításoknak, amelyek sok fontos adatot rejtettek soraikban. A hosszú életút során a barátait - majd mindegyike a 20. század elejétől végigkísérte életét, a nagyrabecsülés és elismerés jegyében - csak a halál választotta el tőle. Közöttük nagyhírű művészettörténészek, írók, festők, idősebb és fiatalabb hódolói épp úgy helyet foglaltak, mint modelljei közül sokan, akik közel kerülhettek hozzá. Czóbel 1925 decemberében, Berlin után, már Párizsban az Avenue du Main 71. számú ház lakója.1 Rövidebb-hosszabb időt eltöltve, 1902-től 1925-ig végigvándorolta Európát (Nagybánya, München, Párizs, Amsterdam, Bergen, Berlin). Ez az alig több mint húsz „tanuló év” a fiatal festőt a legközelebbről érintette, hatott rá később is, az újabb, 1925- től tartó, franciaországi korszakát végigkísérve. Műveinek visszhangját és nagy sikereit kiállításainak óriási sajtó és irodalmi visszhangjából ismerjük. Számba véve 1925-ig festett képei, tanulmányai és grafikái sorát, amelyek az első világháború alatt elkallódott művei miatt nem állhatnak előttünk teljességükben,2 egy gazdag, remekművekkel teli művészpálya áll előttünk. Párizsi visszatértekor új életét máris festéssel kezdte. A Quartier Latin, a Montparnasse-negyed színes forgataga némileg megváltozott azóta, hogy 1914-ben elhagyta, de a kedvenc kávéházai, a Döme, a Coupole, az utcai kis piacok, boltok, utcasarkok ugyanúgy fogadták, régi ismerősként, mint annak előtte, megtalálta régi barátait, ismerőseit - néhány ugyan már a közeli temetőben pihent - és próbálta munkával felejteni Németországban hagyott családja (felesége Isolde Daig és lánya Lisa) hiányát. Nem sokkal később beköltözött a Szajnaparti Hotel du Notre Dame-ba, ahol több barátja, ismerőse is lakott. A környék számtalan festői témát kínált (Szajna-part a rakpartjaival, a Notre Dame székesegyház, a Saint Julien le Pauvre templom, terek, utcarészletek), amelyeket képein ábrázolt. Ez utóbbi templomról készült képe, amelynek épülete ma is ugyanolyan finoman, mély csenddel körülvéve áll a rakpart melletti kis téren, a művész elmélyült festészetét tükrözi. Az erőteljes 1 Rohlfs írása 2 A Magyar Királyi Követség Páris, 1923.március 6-i levele Czóbelnek Berlinbe. 128 CZÓBEL, EGY FRANCIA MAGYAR
