Barki Gergely - Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar - MűvészetMalom kiadványai 5. (Szentendre, 2014)
Bodonyi Emőke: Czóbel akvarelljei és grafikái
195. Czóbel Béla: Leo Stein arcképe, 1920-as évek. Budapest, Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria 196. Czóbel Béla: Kernstok Károly arcképe, 1923. Esztergom, Magyar Nemzeti Múzeum - Balassa Bálint Múzeuma 59 Szabó Júlia: A rajz és az akvarell a Gresham-kör művészetében. Művészet, 1976.12. sz. 20-21. 60 Kratochwill Mimi: Czóbel Béláról. In: Czóbel Béla. Czóbel Béla emlékkönyv. i.m., o. n.( 25) Mint ahogyan Gombosi György felhívta erre a figyelmet, a rajzok korábban megfigyelhető vonalas jellege fokozatosan átalakul. A harmincas évek elején az ábrázolt tárgyat, modellt határoló kontúros jelleg még kimutatható volt, azonban érzékelni lehetett a kontúrozás keménységének fellazulását, amelyet Czóbel satírozással vagy foltszerű elemek egyidejű alkalmazásával ért el. Nemcsak a kontúrozás keménységének feloldása, hanem a hevesen és gyorsan felrakott vonalaknak az egész képfelületet behálózó foltszerű hatása is festői értéket ad a grafikáknak. Czóbel a harmincas évektől kezdve - a Gresham-kör többi tagjának ekkortájt született műveihez hasonlóan - a felület mind gondosabb kidolgozására törekedett, a kívánt hatás érdekében egymással keverte az anyagokat: a ceruza- vagy szénrajzokat (vonalakat) gyakran fedte akvarellel, vagy kombinálta színes krétával. Szabó Júlia kifejezésével, szinte hímezték a képfelületet.59 Grafikáiban nem is a technika változik az idők folyamán, hanem hasonlóan a festményeihez, az ábrázolt tárgy, modell beállítása módosul: minden eddiginél jobban érzékelhető az ábrázolt személy karaktere, korabeli egyszerű öltözete, összefoglalóan realistább lesz az ábrázolás. Témáit is közvetlen közelről veszi: egyszerű dolgokat rajzolt, ahogyan Kratochwill Mimi visszaemlékezésében is olvasható. Miután megkapta Kelenhegyi úti műtermét, „késő ősszel és télen, ha az időjárás megengedte, gyakran kiült ajtaja elé és festette a kertet, a kaput, a növényeket”.60 Szentendrén is közvetlen környezetéből vette témáit: az alvó figurákat, ásó alakot, enteriőrben olvasót, kézimunkázót, igás állatot, macskákat, tyúkot, gondtalan beszélgetőket, kávéházi jeleneteket, enteriőröket, asztalt köcsöggel és ecsetekkel, virágokat vázában vagy cserépben, öntözőkannát, utcaképeket, ka124 CZÓBEL, EGY FRANCIA MAGYAR
