Barki Gergely - Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar - MűvészetMalom kiadványai 5. (Szentendre, 2014)
Bodonyi Emőke: Czóbel akvarelljei és grafikái
184. Czóbel Béla: Leány macskával, 1920. Budapest, Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria Nemcsak a litográfiák, hanem a rézkarcok között is találunk festményről készült változatokat, mint például a Női fej, amely - feltételezhetően - A szakácsnő modelljét vette alapul (187. kép). A Kalitkás csendélet rézkarc (142. kép) témáját feldolgozó festmény pedig nemrégen bukkant elő. A réz183. Czóbel Béla: Leány (Toalettasztal mellett álló fiatal nő), 1922. Szentendre, Ferenczy Múzeum karcnak azonban litográfiái változata is ismert, amely egy szintén Németországban kiadott grafikai mappában jelent meg egy másik lappal együtt.50 A sokszorosított grafikák közül a rézkarcok is külön részét képezik Czóbel müveinek: itthon Berény Róbert ösztönzésére foglalkozott ezzel a technikával 1911 körül.51 Pataky Dénes még 1908-га datálja az Ülő nő című rézkarcot (76. kép).52 Ennek készítése minden bizonnyal kapcsolatba hozható azzal a vállalkozással, amelyben hat művész - Berény Róbert, Czóbel Béla, Fényes Adolf, Kernstok Károly, Pór Bertalan és Rippl-Rónai József - vett részt. Rézkarcok és litográfiák készítését tűzték ki célul, amelyeket megrendelésre, előfizetés után készítettek volna. Bárki Gergely szerint Czóbel, Fényes Adolf és Rippl-Rónai legalább egy-egy lapot biztosan elkészített.53 Az említett rézkarc azért is nagyon érdekes, mert vékony, kusza vonalhálója révén előrevetíti a Czóbel grafikák egyik jellegzetes típusát. 50 Verzeichnis Der Graphischen Einzeldrucke und Mappenwerke. Potsdam, Galerie Ferdinand Möller, 1924. Az album katalógus része Czóbel öt litográfiáját sorolja fel, kettőnek közli a reprodukcióját. Itt köszönöm meg Bárki Gergelynek, hogy felhívta erre a mappára a figyelmemet. 51 Bárki Gergely: Berény Róbert. In: Nyolcak, 150. 52 Pataky Dénes: Czóbel Béla. Művészet i.m.18. 53 Bárki i.m.150. A rézkarcok között is igen változatos fajtákat találunk: a finom, elegáns vonalvezetésű Vitorlások című lap (182. kép teljesen eltér a későbbiekben születő, többnyire vastag kontúrul, egyegy hangsúlyos vagy többszörösen ismételt vonalakból felépülő kompozícióktól. 1962-ben Pataky Dénes tanulmánya - a Nemzeti Galéria ide vonatkozó anyagának ismeretében - Czóbel grafikai munkásságát összefoglalva megállapítja, hogy a korai alkotói évekből elsősorban a sokszorosított grafikák ismertek. Az egyedi lapok közül kiemeli az 1923-as Fiú arckép című nagyméretű szénrajzot és a Kersntok Károlyról készült krétarajzot (177., 196.). A két mű ugyanabban az évben, Németországban született, és mégis más rajzkultúrát képvisel. A Fiú arckép rendkívül igényesen kidolgozott, finom vonalvezetésű rajza még őrzi a korábbi éveknek a formákat kissé torzító ábrázolásmódját. Külön érdekessége, hogy hátoldalán ugyanez a fiú arckép szerepel, lazább, kötetlenebb felfogásban. Ezzel szemben a Kernstokot ábrázoló portré kemény, határozott, akaratos vonalakból álló kompozíció, mint ahogyan Horváth Béla, a kép elemzője is írta: „a kézjárás erőteljes, az alkotás lá-120 CZÓBEL, EGY FRANCIA MAGYAR
