Barki Gergely - Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar - MűvészetMalom kiadványai 5. (Szentendre, 2014)
Bodonyi Emőke: Czóbel akvarelljei és grafikái
ЛГCtcrV^Ä/'C^ TVt-cMk (Xu^ 182. Czóbel Béla: Vitorlások, 1910-es évek. Szentendre, Ferenczy Múzeum Czóbel grafikai lapjain egy stiláris átalakulás folyamata követhető nyomon: amíg az első lapok még a hollandiai korszak geometrikus átírását (Ülő lány) és egy erősen deformáló, expresszív ábrázolást (/ró lány), vagy leegyszerűsített formákban való kifejezést képvisel (Leány babával), addig az utolsóként említett Női fél akt már az akvarelleknél is érintett nagyvonalú, csak a legfontosabb részeket hangsúlyozó, érzéki testiséget közvetíti. Ugyancsak a Paul Westheim szerkesztette Kunstblatt folyóiratban is közöltek több Czóbel grafikát, többek között A gyermek hintalóval című akvarelljét.43 Itt érdemes megemlíteni, hogy Lisa lánya és felesége Hollandiába érkezésekor készült a Pásztorfiú (Pásztorfiú kecskével) című nagyméretű rajz, amelynek nyomatváltozatát és az arról készült gobelint a Ferenczy Múzeum őrzi (175., 176. kép).44 Feltételezhetően ekkor változott Czóbel kifejezésmódja játékosabbá, kissé naivvá és egyszerűbbé, amelynek hatása az első Németországban készült rézkarcokon is érezhető. Ezzel szemben a litográfiák nagy, lendületes vonásokkal és szélesen felvitt, fekete árnyalatokkal női és leányportrékat ábrázolnak egyszerű tevékenység közepette, mint például az 1923- ban készült, kötögető kislány félalakos rajzát mutató Für die Freunde Zeitgenössischer Kunst felirattal ellátott Kézimunkázó leány vagy egy csendes enteriőrben üldögélő, magába mélyedő lányról készült Leány macskával című litográfia (169., 184. kép).45 Az említetteken kívül a Ferenczy Múzeum még számos litográfiát őriz feltehetően ugyanebből az időszakból. Hasonló felfogásban készült az Annus című barna pasztellkép, amely, kis melankóliát csempészve a kép hangulatába, a modellt kedvelt, kissé oldalra hajló beállításban ábrázolja (166. kép). Nem véletlenül állítja Willi Wolfradt, hogy az elmagányosodás „szomorú képei” ezek a mély érzelmeket sugárzó leány- és nőalakok 46 E valóban szomorkás tekintetű női portréktól azonban elkülönül a Pipázó vadász című litográfia, amely még egy Németországban készült festmény alapján készült.47 Az ülő, egészalakos férfi arcáról készült fejrajz megjelent a KÚT folyóirat 1926-os évfolyamában, (138. kép) litográfiái változatát a Ferenczy Múzeum őrzi (172. kép).48 Erről a kompozícióról írta kritikusan Genthon István: „A Pipázó vadász (1923) sapkás, hegyesállú alakja anatómiailag igazolhatatlan, mozaikszerü, az expresszionizmus modorához forrad.”49 39 író lány egy példánya megtalálható magyarországi magántulajdonban, az Ülő lány litográfia szénváltozatát a Ferenczy Múzeum, litográfiáját a székesfehérvári Deák Gyűjtemény őrzi. 40 A Leány című rézkarc próbanyomatát a Ferenczy Múzeum őrzi. 41 A lapok adatai: Leányfej, litográfia, 374 X 244 mm, j.j.l.Czóbel, Leány, rézkarc, 244 X 112 mm, j.j.l. Czóbel, mindkét lap példánya megtalálható az altenburgi Lindenau-Museumban. 42 A mű fotóját közli Kratochwill Mimi: Czóbel Béla (1883-1976) élete és művészete. Magyar Képek, Veszprém-Budapest, 2001, 31. 43 Kunstblatt, 1921, io. füzet, 295. említi: Sterren i. m. 44 Sterren i. m. 209. Ez a mű sokáig tévesen tusként szerepelt a nyilvántartásban. A Ferenczy Múzeumban őrzött lap szignált és a jobb felső sarokban olvasható feltehetőleg a művész kézírásával: Isolde. 45 A mű krétaváltozata és egy litográfiái lapja megtalálható a Ferenczy Múzeumban. 46 Wolfradt, Willi: Austtellungen. Das Kunstblatt, 1922.1.181., Idézi: Túrok Margit: Czóbel Béla. In: Bajkay: A német grafika külföldön, i. m. 36. 47 A festmény reprodukcióját közli Sterren i. m. 211. 48 Pipázó vadász, KÚT 1926. dec. 31.12. j.j.l. Czóbel 49 Genthon: Czóbel, i. m. 11. CZÓBEL AKVARELLJEI ÉS GRAFIKÁI 119
