Barki Gergely - Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar - MűvészetMalom kiadványai 5. (Szentendre, 2014)
Bodonyi Emőke: Czóbel akvarelljei és grafikái
Nr. «И BÉLA CZÓBEL Lithographien Nr. 255 Mádchcn mit Kopftuch Bildgröße : 37 „ 256 Mádchcn mit Vogel // 48 : 37 „ 257 Knabenkopf „ 43 : 33 „ 258 MAdchenkop f „ 4d: 3o „ 259 Knabe und Ziegen „ 48 : 38 179. CZÓBEL BÉLA: ÜLŐ KISLÁNY, 1920-AS ÉVEK. Szentendre, Ferenczy Múzeum Balra lent: 180. Ferdinand Möller grafikai albuma CZÓBEL BÉLA LITOGRÁFIÁIVAL, 1924. Külföldi tartózkodásuk során a magyar művészek, köztük Kernstok Károly, Czóbel Béla, Tihanyi Lajos, szívesebben foglalkoztak rézkarccal és litográfiával, elsősorban a késői német expresszionizmussal, annak is az erősen pszichologizáló vonulatával rokonszenveztek. A háború utáni rossz gazdasági körülmények okozta szerényebb lehetőségek között alkotó művészek elsősorban akvarelleket, rajzokat tudtak eladni. A gazdag vásárlókat az igazi tehetségek nem érdekelték, elsősorban spekuláció céljából igyekeztek müveket szerezni az akkor már nagy névvel rendelkező művészektől, ezért is fordultak a fiatalabb alkotók az olcsóbban eladható grafikai lapokhoz. Átszámítva dollárra a rézkarc 10, a fametszet 8, az egyedi rajz 20-25 centért, az akvarell i dollárért kelt el.36 Czóbel litográfiái és rézkarcai az akkoriban megjelenő számos grafikai mappák közül az egyik legjelentősebb, a Paul Westheim által szerkesztett Die Schaffenden (1918-1932) című albumban jelentek meg.37 Egy-egy évfolyam kiadása nem kötődött naptári évhez, és minden évfolyamba három vagy négy mappa tartozott, amelyek tíz-tíz eredeti grafikai lapot tartalmaztak. A mappák kiadásának célja egyrészt az volt, hogy szimpatizánsokat szerezzen a modern művészetnek, és közelebb hozza a gyűjtőket, valamint a művészeket egymáshoz. Az első mappában az expresszionista művészek legjobbjaitól jelentek meg művek, és az, hogy egészen korán, mári920-ban Czóbel mellett más kisnemzetek alkotóitól is közöltek lapot, a Kiepenhauer kiadó és a szerkesztő nyitottságát mutatja.38 1920-ban került sor a második évfolyam kiadására, ennek harmadik mappájában jelent meg Czóbel író lány című hidegtű-alkotésa, és az Ülő lány című litográfiája (170. kép).39 Az 1922-es harmadik évfolyam harmadik mappájában jelent meg a Kislány babával, és a negyedik mappában a Leány (más címváltozattal: Toalettasztal mellett álló fiatal nő) című rézkarcok (183. kép).401923- ban kerültek kiadásra a negyedik évfolyam mappái, az elsőben közölték a Leányfej című litográfiát, és a Leány című rézkarcot.411926-ban pedig az ötödik évfolyam 2. mappájában jelent meg a Női fél akt című litográfia.42 A nyomatokat ellátták a Die Schaffenden feliratú száraz pecséttel, és a művészek rövid életrajzát is elhelyezték a kiadványokban. A Paul Westheim Czóbelröl írt biográfiája az 1920-as és az 1922-es évfolyam 3. mappájában jelent meg. Nr.SSi (c 20 Abiúge auf Zanders-Butten, numeriert und fignícrt M. 20 fe 30 Abzüge auf Zanders - Johann-Wilhelm - Bütten, numeriert und iigniert...............................................,, 15 36 Crockett, Dennis: German Post-expressionism: The Art of the Great Disorder, 1918-1924. Penn State Press, 1999, 30. 37 A grafikai albumok első három évfolyamának válogatott újrakiadása: Die Schaffenden 1-3. évfolyam, Leipzig, Weimar, Kiepenhauer, 1984. 38 Windhöfel, Lutz: Paul Westheim und Das Kunstblatt, 1995, 276. A külföldi művészek között említi Czóbelt, mint akit Paul Westheim a többi külföldi művésszel, mint például Josef Capek (Csehország), Aloys Wach (Ausztria), Hermann Huber, Karl Hügin, Alfred H. Pellegrini, Walter Helbig, Niklaus Stoecklin(Svájc) a Schaffenden két vagy három évfolyamában is szerepeltetett. 181. Czóbel Béla: Fekvő lány, 1925. Szentendre, Ferenczy Múzeum 118 CZÓBEL, EGY FRANCIA MAGYAR
