Basics Beatrix (szerk.): Zsidó kéziratok és szertartási tárgyak - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 7. (Szentendre, 2014)
ZSIDÓ KÉZIRATOK ÉS SZERTARTÁSI TÁRGYAK A héber írás az ókánaánita néven ismert ősi ábécéből ered, amely időszámítás előtt 1500 körül jelent meg. Az ábécé korai formáit az izraeliták és szomszédaik használták az időszámítás előtti 2. évezred végén és az 1. évezred elején. Az időszámítás előtti 8. évszázadtól az arámi néven ismert írás is megjelent a korai ábécé leágazásaként, és hamarosan az egész Közel-Keleten elterjedt. A jűdeaiak, akiket időszámítás előtt 586-ban űztek Babilóniába, átvették ezt az egyetemes közel-keleti arámi írásmódot, és amikor visszatértek Júdeába, ezt részesítették előnyben a korai héber írással szemben, amelyet csak a szamaritánusok tartottak meg. Az arámi írás, amely a zsidó hagyományokban asszír írásként ismert, kvadrát (négyzetes) héber írás néven vált ismertté. Ez az írásmód látható a holt-tengeri tekercseken, amelyek az időszámítás előtti 2. század közepe és az időszámítás szerinti 2. század eleje közötti időszakból származnak. Ettől kezdve az a 10. századig meglehetősen kevés példát ismerünk a héber írás használatára. Az írásmód konzervatív maradt, és még a modern korban is alig történt változás a betűk kinézetében. Bár meg lehet különböztetni változatokat a az egyes közösségek között a középkori és modern zsidó történelemben, a héber írás a modern ember számára is olvasható, bármely korszakból is származik a holt-tengeri tekercsektől kezdve. A héber nyelv 19. századi és a 20. század eleji újjászületése és a cionista mozgalom szintén ekkorra tehető virágzása után, Izrael Állam megalapítását követően felmerült az új héber betűk és tipográfia szükségessége. A modern héber kalligráfia kezdete a 20. század elejére, nem sokkal az európai modern latin kalligráfiái mozgalom után ra tehető. A kiállított tárgyak héber betűket vagy feliratokat mutatnak be, vallási szokásokhoz kapcsolódnak, vagy szertartási tárgyként voltak használatosak az otthonokban vagy a zsinagógában. A szöveget kísérő dekorációkon - a zsidó szertartási tárgyak többségéhez hasonlóan - azon országok kultúrájának hatása érezhető, amelyekben készültek. A betűk megformálása és stílusa függ az anyagtól is, amelyre írták őket. 5
