Basics Beatrix (szerk.): Zsidó kéziratok és szertartási tárgyak - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 7. (Szentendre, 2014)
KÉZIRATOK ÉS NYOMTATOTT KÖNYVEK A zsidó közösség élete mindig a héber írás és könyv körül forgott. A héber tóramásolót az elmúlt néhány évszázadban szoferként (sofer stam) ismerték, a stam szó egy betűszó, amely a sefarim (Tóra-tekercsek), a tefillin (bibliai szövegrészietek, amelyeket kis bőr dobozokba tesznek, amiket a férfiak a reggeli ima során viselnek) és a mezüzét (hasonló szövegrészietek, amelyeket az ajtófélfára erősítenek) szavak kezdőbetűiből áll össze. Ezek az írnokok nem csak magasan képzett kézművesek voltak, hanem a vallásnak nagy jelentőséget tulajdonító személyek is, akik nagyfokú figyelmet és szellemi odaadást igénylő szent cselekedetnek tartották a munkájukat. Más kéziratokat is készítettek, például az Eszter tekercsek, imakönyvek, Haggádáк és más dekoratív táblák. Miután a 15. században feltalálták a nyomtatást, a nyomtatott könyvek elkezdték felváltani a kéziratokat. A héber tóramásolók nem hagytak fel hagyományos munkájukkal, amit azonban a Tóra-tekercsek, a mezüzék és a kis bőr dobozkák készítésére redukáltak. A 18. században ismét közkedveltté váltak a kézírásos díszített kéziratok, különösen a Haggáda. Az ebben az időszakban tevékenykedő tóramásolók és művészek munkájára azonban hatással volt nyomtatott héber írás. HOLTTENGERI TEKERCSEK A Holt-tengeri tekercsek a Szentföldön valaha talált legfontosabb régészeti leletek közé tartoznak. A leletek között vannak bibliai könyvek és szektaszövegek, a tekercseket egy zsidó csoport, valószínűleg az esszénusok tagjai írták, akik a Második Templom időszámítás szerinti 70-es lerombolását megelőző két évszázadban Qumranban éltek a Holt-tenger nyugati partján. A tekercseket barlangokban rejtették el, hogy megvédjék őket a rómaiak várható ostromától. Vannak olyan cserépedények, amelyeket azon eredeti edények alapján készítenek el, mint amilyenekben a barlangokban a tekercseket tárolták. 18
