Basics Beatrix (szerk.): Zsidó kéziratok és szertartási tárgyak - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 7. (Szentendre, 2014)
A ZSINAGÓGA A Tóra-tekercs „Az ember írja le a törvényeket egy szép tekercsre egy jó tollal, szép írással, szép pergamenre és őzbőrre, majd borítsa be finom selymekkel, mert az írás ezt mondja: «Ez az én Istenem és dicsőítenem kell [szó szerint: díszíteni] Őt».” (Talmud) A Tóra (A Törvény könyve) megőrzi a könyv ősi formáját - ez egy tekercs, rituálisan megtisztított pergamenre vagy velin papírra kézzel írt könyv, amelyet két fapálcára erősítenek (etzei hayim, „az élet fái”). A Tóra szentsége a tartalmából ered, hiszen az Mózes öt könyvét (Pentateukhosz) foglalja magában. A jeruzsálemi Második Templom időszámítás szerinti 70-ben történő lerombolása és a zsidó közösség száműzése, illetve szétszóródása után a Tóra továbbra is nagy hatással volt a zsidók szellemi életére. Minden zsinagógában tartanak legalább egy Tóra-tekercset a frigyszekrényben (áron kodesh), amelyet függönnyel takarnak le. Magán a tekercsen soha nincsen illusztráció, habár egyes betűket apró koronákkal díszítenek. A Tóra-tekercs másolásának folyamata szent cselekedetnek számít, és csak egy szofer (sofer stam), egy képzett tóramásoló végezheti, aki istenfélő és a Halakhot szakértője (vallási szabályok). Az askenázi Tóra-tekercs 14
