Majorossy Judit: A Ferenczy Múzeum régészeti gyűjteményei - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 5. (Szentendre, 2014)
Rácz Tibor Ákos: Középkor
században leégett, földbe mélyített lakóépítmény valószínűleg szintén kapcsolatba hozható a tatárjárással. Járószintjén több tucatnyi fémeszköz került elő: leginkább mezőgazdasági és háztartási eszközök, de volt itt egy ép kandeláber, sodronypáncél töredéke, tőr és több ládavasalat is. A ház maga a templom körüli temetőben, a templomtól 2,7 méterre helyezkedett el. Leletei és pozíciója révén kiemelt jelentőséggel bírhatott a településen belül - bár azt nem lehet eldönteni, hogy a plébános lakóháza volt-e, vagy egy olyan építmény, ahol a lakosság és az egyház értékeit helyezték el vész esetén. A ház méreteit, szerkezetét tekintve tökéletesen illeszkedik a 13. századi, földbe mélyített lakóépítmények sorába. A Duna feltehetően már az államalapítás korától az ország egyik legfontosabb kereskedelmi és közlekedési útvonalának számított, nem véletlenül e folyó mentén alakult ki a korai Magyar Királyság egyházi és világi központjainak jelentős része. Vác a Duna bal partján, a Naszály-hegy lábánál fejlődött várossá, az Északi-középhegység és a Pesti-síkság találkozásánál. A középkorban Nógrád megyéhez tartozott. A legtöbb Árpád-kori városias jellegű településhez hasonlóan Vác is több településcsíra összeolvadásából jött létre. A településhalmaz szívét a 9. század óta fennálló település területén alapított püspöki székhely jelentette. Az egyházi központ a Duna fölé magasodó teraszon épült ki, amelyet észak és dél felől is kisebb völgyek határoltak le a környező területekről. A püspökség alapítása 1009 utánra tehető: a veszprémi egyházmegye tartozékait összeiró oklevél alapján területe ekkor még a Veszprémi Püspökség hatáskörébe tartozott. A történeti kutatás ma úgy vélekedik, hogy Vác is az I. (Szent) István király által alapított tíz püspökség közé sorolható, de mindenképpen az egyik utolsó lehetett, mert területét egymással érintkező vármegyék kisebb-nagyobb részeiből szakították ki. A püspöki székhely tövében valószínűleg egy piac helyezkedett el, a váralja utcái - amint az még a mai utcaszerkezetből is kiolvasható - erre irányultak. Ez az alaprajzi elrendezés 13. század előtti formákra utal. A település szolgai jogállású lakosai között kereskedők és kézművesek is jelen voltak. A tatárjárás után egy új fejezet nyílik a város történetében, amelyre már a tudatos városfejlesztés jellemző. Az idegen ajkú betelepülők az új plébániatemplom számára kialakított háromszög alakú tér köré rendezik szalagtelkeiket. A település területe összeszűkül, ugyanakkor rendezettebbé válik. Vác történeti városmagjában változó intenzitással évtizedek óta folynak régészeti kutatások. Az 1980-as évek második felében nagyarányú építkezések kezdődtek a Széchenyi utcában: az építkezésekkel párhuzamosan zajló feltárás a középkori Sáros utca helyrajzának rekonstruálását tette lehetővé, valamint bepillantást engedett a középkori polgárság gazdag anyagi kultúrájába. Rendkívül nagy mennyiségben kerültek elő hornyolt falú, fehérre égő anyagú főzőedények, lábasok, mázas bögrék és nagyméretű tárolóedények. A Káptalan utcai társasház építése egy késő középkori városi telek teljes felületű kutatását eredményezte, amely nem csak egy 16. századi kőház nyomait hozta a felszínre, annak gazdag emlékanyagával együtt, hanem a megelőző évszázadok lakóépítményeinek részleteit is. THE MIDDLE AGES 10lh century - 13th century On the territory of the Early Arpadian Age Visegrád County, at the turn of the 12th- 13th century the integrated domains of the Pilis and the Big-Island (the Csepel-Island) were organised into a separate county. On the remaining Western parts Esztergom County, while on the Eastern territories Pest County was founded, the latter was first mentioned in a charter in 1255. The county received its name from the town of Pest, whose inhabitants were Moslem A késő középkori városi fazekasság termékei / Products of the late medieval urban pottery 61
