Majorossy Judit: A Ferenczy Múzeum régészeti gyűjteményei - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 5. (Szentendre, 2014)
Dr. Ottomány Katalin: Rómaiak kora
RÓMAIAK KORA 1. század - 4.század A római korban Pest megye területén a Duna két partján különböző kultúrájú népeket találunk. A jobb part négy évszázadon át a Római Birodalomhoz tartozott, Pannonia Inferior, majd a 4. században Valeria Provincia néven. Bal partján pedig, a Barbaricumban germán (kvád), illetve szarmata törzsek laktak. Pannonia a Római Birodalom határprovinciája volt. Bár már Augustus császár leírta, hogy a pannonok törzseit a római nép uralma alá hajtotta és a Birodalom határait a Duna vonaláig kitolta, valójában Pannonia provincia kialakítása - mely a nevét a fő ellenségként levert pannonokról kapta - több lépcsőben, fokozatosan történt, és csak Claudius császár uralkodása alatt, a Kr.u. 1. század közepén zárult le végleg. Ekkor jelentek meg az első csapatok a Duna mentén, ahol a határvédelmi (limes) vonal kiépítése még később, a század 70-es éveiben, a Flaviusok uralkodása alatt következett be. A Duna-menti határvédelmi rendszer táborokkal és őrtornyokkal erődítve Aquincumtól Dunabogdányig Pest megye területén haladt végig. A katonai táborok mellett civil települések és temetők létesültek. A kiállításban e katonai létesítmények közül a szentendrei légiós tábor és temető, illetve a leányfalui őrtorony anyagából válogattunk. A limestől távolabbi területeken, elsősorban az Aquincumból sugárirányban kiinduló utak vonalát villák, vicusok (falvak) és temetkezések sora jelzi. Az elmúlt évtizedek alatt több helyen folytak ezeket érintő ásatások a megyében. A fentiek mellett jelen kiállításban a biatorbágyi és a pátyi temető, az Érden, Pátyon és Perbálon feltárt római telepek és villagazdaságok anyagát mutatjuk be. Ez a látványraktár nem valódi kiállítás. Nincsenek térképek, szemléltető és magyarázó táblák. Nem tudjuk bemutatni a római hatásra létrejött kőépületeket, táborokat, feliratokat. Itt és most csak a kézzelfogható régészeti leletanyag látható. Ez alapján kell végigkövetnünk a provincia lakosainak életét, anyagi kultúrájuk alakulását, változásait négy évszázadon keresztül. Láthatjuk milyen hatással volt a római civilizáció a bennszülött kelta kerámia- és fémművességre, milyen tárgyak érkeztek a Római Birodalom fénykorában Aquincumból, és végül azt, hogyan tükröződik a római civilizáció hanyatlása és a barbárok térhódítása a 4-5. századi temetők és őrtornyok anyagában. A rómaiak a foglaláskor különböző kelta és illyr törzseket találtak a későbbi Pannonia provincia területén. Pest megyében a kelta eraviszkuszok éltek. Az őslakosság régészeti, tárgyi emlékei a megye területén a 2. század utolsó harmadáig követhetők nyomon. A telepek és temetők kerámia, illetve fémanyaga bizonyítja, hogy egymás mellett élt a hagyományos kelta és az új római kultúra még két évszázadon keresztül. A markomann háborúk (Kr. u. 169-180) után részben kicserélődik a provincia lakossága. A már teljesen romanizálódott helyi lakosság képét keletről jött katonák, kereskedők színesítik. Pannonia a Severus-kori virágzás alatt, a 2-3. század fordulóján fénykorát éli. E virágzásnak a 250-es/260-as években szarmata és kvád betörések vettetek véget, pusztításuk nyomait végig a limes mentén elrejtett éremleletek jelzik (Szentendre, Biatorbágy, Budaörs). A római korban, a katonaság, a velük érkező kereskedők és római polgárok új étkezési kultúrát, illetve ehhez tartozó új edénykészleteket honosítottak meg. A korábbi szürke edények mellett, majd ahelyett megjelenik a festett, nyersszínűre égetett, sokkal változatosabb bevonattal és Agyagmázas korsó és tál / Clay slipped jar and bowl 37 Festett dörzstál / Painted mortar
