Herpai András (szerk.): NKA 2012. A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott művészek kiállítása. MűvészetMalom 2013. december 13 - 2014. március 23. - Ferenczy Múzeum kiadványai, C. sorozat: Katalógusok 7. (Szentendre, 2014)
Erdélyi Gábor
ERDÉLYI GÁBOR Budapest, 1970 TANULMÁNYOK 1990-1995 Magyar Képzőművészeti Főiskola - festő szak 1995-1997 Magyar Képzőművészeti Főiskola - posztgraduális képzés DÍJAK, ÖSZTÖNDÍJAK 1995 Corvina Alapítvány és a Walz Alapítvány díja 1996 Derkovits-ösztöndíj 1996 Barcsay-díj 1998 Magyar Aszfalt Kft. festészeti különdíj 2000 Budapest Önkormányzat ösztöndíja, Lisszabon 2006 Római Magyar Akadémia ösztöndíja 2009 Munkácsy Mihály-díj KIÁLLÍTÁSOK 1999-ben bemutatták munkáit a XLVIII, Velencei Biennálén. Számtalan hazai és nemzetközi kiállítás résztvevője. Többek között a Magyar Nemzeti Galéria és a budapesti Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum gyűjteményében találhatók művei. NINCS CÍME (munkafotó) Munkáim első szemrevételezésre nagy homogén, neutrális, különböző tónusú szürke táblafelületek. A lényeg azonban a festménytárgy szélénél, konkrétabban az élén történik. A szinte megfoghatatlan él, mivel nehezen értelmezhető, hogy milyen vastagnak vagy keskenynek aposztrofáljuk annak létét. Kemény derékszögben vagy lekerekítetten találkozik-e a két oldal? A peremet mikortól nevezzük egyáltalán lekerekítettnek és mikortól keménynek? Mi az átmenet? A képtárgy melyik részéhez kapcsolódik inkább a pozíció, az oldalához vagy a fallal párhuzamos főnézetű területhez? Hogyan tekintsünk a megfogalmazandó él, azaz fordulópont arányaira? Hiszen csak a hossza függ a kép méretétől. Képek, ahol a peremből kiemelkedik a festékáram vagy éppen ellenkezőleg: apró medrek, mélyedések, bevágások látszanak. A szürke monokrómiával ellentétes esszenciális spektrum egy nem járt vidéken nyugszik. Tulajdonképpen ez a senki földje, amely misztikus módon kívül áll a képen, a főnézet és a kép oldalának síkjaihoz mérten hozzávetőleg 45 fokos szöget zár be. Ennek a vidéknek a terét, mélységét és magasságát csalogatom elő. A perem és totális tér összefüggésének analízise nem pusztán formai, nem csupán tárgyi-fizikális kérdéseket vet fel, hanem az ikon / negatív ikon fogalmával és bizonyos metaforákkal foglalkozik. A valahova tartozás igénye, az önállóság kérdése, a közösség viselése, a végtelen sűrítettsége, a tágulás folyamatának elgondolása a tét többek között. 50
