Herpai András (szerk.): NKA 2012. A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott művészek kiállítása. MűvészetMalom 2013. december 13 - 2014. március 23. - Ferenczy Múzeum kiadványai, C. sorozat: Katalógusok 7. (Szentendre, 2014)
Bernát András
TÉR TANULMÁNY NO. 113 I 2012 olaj, vászon I 90x130 cm 2010-ben a Neon Galéria számára egy 1992-es munkámat rekonstruáltam, mely lényegében egy harmonikaszerűen széthúzható lépcsős teret ábrázolt. Ehhez sok vázlatot készítettem olajjal papírra. A kiállítás témájától elkalandozva, mintegy időutazásként felelevenítettem, hogy még mivel foglalkoztam a kilencvenes évek elején, közepén. Számomra meglepő munkák születtek - a kilencvenes évek darabjaihoz képest is. Úgy gondoltam, és gondolom még most is, hogy a tizenöt-húsz évvel ezelőtti dolgaimban számos festői lehetőség, irány rejlett, amelyet érdemes folytatni, így érdeklődésem ismét az egyenes vonal felé irányult. Az egyenes vonal, mint festészeti alapelem egyszerűbbnek tűnik a hullámvonalhoz képest, ugyanakkor nagyon bonyolult térbeli szituációkat lehet vele elérni. A párhuzamos egyenes ecsetvonások egyszerű síkot képeznek, ha az egyenesek egymáshoz képest kisebb-nagyobb szögben jobbra-balra dülöngélnek, akkor csavart felületet kapunk, amely a harmadik dimenzióban már kanyargó szalag illúzióját kelti. E téma kibontását már elkezdtem és ennek első eredményeit be is mutattam a Fészek Galériában „Szalagok” címmel. Ezen egyszerű metódust tovább lehet bonyolítani. A kiindulás lehet egy párhuzamos vagy sugár irányú egyenes nyaláb, mely legyezőszerűen terjeszkedik úgy, hogy különböző egyenesek tetszőleges pontjaiból nyílnak további legyezők, ezek egyre sokasodnak, így burjánzásuk során egyes nyalábok elkerülhetetlenül találkoznak más nyalábokkal és egyeneseik metszik egymást. Az eképpen keletkezett változó szögekben elhelyezkedő ecsetvonásokról visszaverődő fény különös kristályszerű térillúziót hoz létre. A harmadik lehetőség is a kilencvenes években festett képeim architektúrái is térelemein alapul. A széles ecsetvonásokkal létrehozott, paralelogrammákkal és szabálytalan négyszögekkel határolt téridomok éleit köríves mozdulatok kerekítik le, amelyek erősítik az egyébként is megjelenő irracionális térélményt. A fenti metódusok kombinálásával, variálásával további bonyolult illúzionisztikus tereket lehet létrehozni. A színek e térhatást hivatottak erősíteni vagy gyengíteni. 29
