Herpai András (szerk.): NKA 2012. A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott művészek kiállítása. MűvészetMalom 2013. december 13 - 2014. március 23. - Ferenczy Múzeum kiadványai, C. sorozat: Katalógusok 7. (Szentendre, 2014)
Szarnódy Zsolt Olaf
SZAMÓDY ZSOLT OLAF Budapest, 1956 TANULMÁNYOK 1970-es évektől autodidakta fotográfus 1978 Testnevelési Főiskola, vivőedzői diploma SZAKMAI TEVÉKENYSÉG 1990- Alkalmazott fotográfiából él, katalógusokat, reklámokat készít 1997- 2013 A Hajó Magazin és a Vitorlázás Magazin fotográfusa 1998- 2002 A 2. Országos Fotóhetek, 1999-ben megrendezésre kerülő Országos Fotóhónap rendezését végző kuratórium tagja 2001 Az Év Sajtófotói zsűrijének tagja 2002- Magyar Fotóművészek Szövetsége, elnök 2006- A Magyar Fotóművészek Szövetsége által szervezett (azóta kiváló művészeti fesztivál minősítésű) Fotóhónap című rendezvénysorozat fesztiváligazgatója 2011 Igazságügyi szakértő 2012 Marcali és Apáczai Csere János Egyetem - TÁMOP fotográfia-tanfolyam, oktató Alkalmazott Fotográfus OKJ tanfolyam, fotográfia szakoktató DÍJAK, ÖSZTÖNDÍJAK 1986,1990 Komárom Megyei Tanács Művészeti Ösztöndíja 1992 Magyar Hitelbank Művészeti Alapítvány díja 1995 Látható jelen, Országos Fotóbiennálé, különdíj 1999 2. Országos Fotóhetek, Hajó pályázat, I. díj 2005 Príma-díj Komárom-Esztergom Megye jelöltjeként 2011 Balogh Rudolf-díj TAGSÁGOK 1990- Magyar Fotóművészek Szövetsége, tag 1998- Magyar Fotóművészek Szövetsége, elnökségi tag 2002- Magyar Fotóművészek Szövetsége, elnök KIÁLLÍTÁSOK (VÁLOGATÁS) 1986 Első önálló kiállítása Vízpart címmel - Népház, Tatabánya 1991 Erűd. Fort Sandberg-Kisgaléria, Komárom / Aktivart, Szentendre 2000 Tisza - Miró FotóGaléria, Budapest 2001 Fotószalon 2001, Országos Fotóművészeti Kiállítás - Műcsarnok, Budapest 2002 Jelenlét- Népház, Tatabánya 2003,2004 A szellem titokzatos lénnyé válása (Lévai Ádám grafikusművésszel, Wehner Tibor művészettörténésszel) - Vár, Tata / Monostori Erőd, Komárom 2006,2007 Tengeren innen. Adria jelenlét- Jövő Háza Központ, Budapest / Kisgaléria, Komárom Ötven+1 (Szunyogh László szobrászművésszel) - Kortárs Galéria, Tatabánya 2007 Soave - Castello Scaligero, Budapest India rejtett mosolya - Bánffy Palota, Kolozsvár / Művészeti Galéria, Nagyvárad, Románia Hagyomány és nyitottság, csoportos kiállítás - Tallin, Észtország / Tampere, Finnország Lishui Photography Festival, Kína 2008 Pingyao International Photo Festival, Kína Első tekintetre. India képekben - Fészek Művészklub, Budapest 2011 Indiai és kínai kiállításának közös bemutatása, Central European House of Photography, Pozsony, Szlovákia 2012 Az erőd bevétele és kiadása - Fővárosi Képtár, Kiscelli Múzeum, Budapest 2013 Fal és függöny mögött: Kína-Néprajzi Múzeum, Budapest Rendszeresen hívják meg az európai fotófesztiválok portfolió konzultációira, így vesz részt Lille, Hamburg, Braga, Lodz, Pozsony és Bécs rendezvényein, 2011 óta fényképezi a hazai üvegfúvás eseményeit, nehézségeit, történetét, melynek eredményeképpen hosszabb időt töltött a világhírű littala üveggyárban, az ott dolgozó magyar szakemberek kapcsán. Üvegfúvók Az évszázados hagyományokkal rendelkező hazai öblösüveggyártás színhelyei közül, melynek gyártási folyamatában az üvegfúvás és a jól képzett szakember gárda kiemelkedően fontos, a Párád Kristály Manufaktúra Kft, (alapítva 1708) és a Salgótarjáni Öblösüveggyár (alapítva 1893) tartott ki a legtovább, ezeken a helyszíneken nagy számban élnek szakemberek még ma is és közülük kerültek kiválasztásra a Finnországi Lasitehdas littala dolgozói is. Parádsasváron a Párád Kristály Manufaktúra Kft. Magyarország legősibb, több mint 300 éves múltra visszatekintő üveggyára volt. Sajnos itt már csak a falak állnak, mert a 2005. évi leállás után rövid időn belül bontani kezdték, nem sikerült az ipari műemlék állagmegóvása sem. Flasonlóan alakult az Öblösüveggyár sorsa Salgótarjánban. Bár kicsit tovább működött, ám ahogy bezárták, az ott dolgozó, jól képzett és tapasztalt üvegfúvó szakembereket azonnal és együttesen hívták meg az littala világhírű üveggyárába dolgozni. A művészi kutatást az inspirálta, hogy miután nálunk szinte az egész iparág megszűnt, hátrahagyva a szakképzett munkaerőt, az emberek szervezett körülmények között kerültek el más országba dolgozni. Nemcsak gazdasági, de társadalmi kérdés is, hogy miért hanyatlik vagy virágzik egy ágazat, illetve egy ország hogyan gazdálkodik humán erőforrásával. Ekkor kezdtem el az üveggyártásról gyűjteni az információkat és kezdtem el fotografálni. Először Finnországban kezdtem dolgozni, kint az új munkahelyen dolgozó magyar szakembereket és a világhírű Alvar Aalto tervező nevével fémjelzett üveggyárat fényképeztem. Flazatérésem után pedig a bezárt hazai üzemeket. A salgótarjáni gyár szakemberei láthatóan bíztak a folytatásban, Az egykori dolgozók személyes tárgyai, az üveggyártás speciális szerszámai és a 168
