Erdősi Péter - Majorossy Judit: Kép, önkép, múltkép. Fejezetek Szentendre történetéből. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 4. (Szentendre, 2014)
I. rész: - Kende Tamás: Kép, önkép, múltkép: a modern Szentendre
Szentendre mint idegenforgalmi központ és múzeumváros a turisták száma pedig megsokszorozódott. Pezsgett az élet, az emberek szinte egymásba botlottak, az idegenforgalomból élő idegenvezetők, boltosok, vendéglősök pedig egymással harcoltak a vevők és a látogatók figyelméért. Pallai könyvének tárgya már a turista- és múzeumváros Szentendre volt.12 Az új évezred elején megjelent angol nyelvű, bár magyar szerkesztésű, vendégváró Magyarország útikönyv (Out and About in Hungary) szintén kiemelten kezelte Szentendrét mint turisztikai célpontot. A szerénytelenül az utazók Bibliájaként (ön-)reklámozott kötet valójában azt mutatta be, bogy miként képzelte el a rendszerváltást követő második évtized hivatalos közege a turisták Magyarországát, és ezen belül Szentendrét. Külföldieknek szánt propagandakiadványról van szó, olyanról, amely tipográfiai eszközökkel még a tartalomjegyzékben is kiemelte Szentendrét. A várost ismertető hangulatkép — a szentendrei Fő tér színes fotójával — az 1980-as Hild-emlékérem említésével kezdődik. A rövid történeti bevezetőben rutinszerűen találkozhatunk délszlávokkal és szerbekkel, illetve illírekkel, keltákkal és természetesen rómaiakkal. Konkrét turisztikai célpontként a Fő téri Kereskedőház után említették a Blagovestenszka-templomot, majd a Ferenczy, a Kovács Margit, a Kmetty, a Barcsay és a Marcipán Múzeumot, de az útikönyv szerzői azt is jelezték, hogy a városban eze- 23. kép ken kívül még más múzeumok is találhatóak Vajda Lajos, ^ Szentendrei Festők című kiállítás plakátja, 1968 Kerényijenő (1908-1975), Boromisza Tibor, Ámos Imre (FEMÚZ, KA Pl89-98/1) és Anna Margit (1913—1991) életművének szentelve. Fontosságukat tekintve az idézett kötet szerint a Kovács Margit Múzeum és a Dobos-marcipánok után következve.13 Jellegzetes és korfestő az a - minden valószínűség szerint az 1980-as évek második feléből származó - képeslap Magyarországról, amelynek felső felén a budapesti Országház látható a Duna felől, az alsó része pedig kétosztatú és a baloldalon a „Puszta” látható csikósokkal és vágtató lovakkal, míg a jobboldal a szentendrei Fő teret ábrázolja.14 A város ekkorra már nem csak az országpropaganda, hanem a piaci alapú, valutát (is) termelő késő Kádár-kori idegenforgalom megkerülhetetlenül szerves részévé is vált. A Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága - más megyékhez hasonlóan és a központi direktívának megfelelően- 1958-ben önálló intézményként létrehozta a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatalt. 1959-ben pedig a szentendrei belváros szélén megnyílt a hivatal városi kirendeltsége. Az eleinte az intézményes önigazolással elfoglalt iroda az 1960-as években elsősorban a helyi szálláshelyek (turistaszálló, kemping) értékesítésével foglalkozott. Az 1966-ban „kompletírozott” szentendrei kemping mellett 1969. január 1-én megnyílt a C. kategóriás Danubius Hotel is a városban. 1971-től azonban - éppen Szentendre idegenforgalmi szerepének megváltozásával összefüggésben - az itteni kirendeltséget mentesítették a szálláshelyek értékesítése alól, ám egyúttal új funkciókkal bízták meg: „[feladata a (főleg külföldi)] turisták lekötése, programszervezés (városnéző séták szervezése, falumúzeum szervezett bemutatása [1974-től], idegenvezetések biztosítása, ajándéktárgyak s képeslapok értékesítése, külföldi fizetőeszközök vétele) [lett].”15 Ami a meglehetősen csekély számú szentendrei szálláshelyeket illeti, azokat az 1960-as években még 90%-ban a belföldi látogatók vették igénybe. Az új - és egyetlen - helyi szállodában ugyanakkor 1971-ben már 50%-ra, 1974-re SZENTENDREI FESTŐK KIÁLLÍTÁSA Ferenczy Károly Múzeum Szentendre, 1968. szeptember 15-től október 13-ig. Hétfő kivételével naponta 9-17 óráig nyitva 12 Pallai é.n. [1991]: 12. Ez a könyvecske angolul is megjelent. 13 Pálfy-Körtvélyesi (eds.) 2004: 212-214. 14 Csillag 2000: 88. 15 A Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal Szentendrei Kirendeltségének története, 1975. FEMŰZ, A 1046-76. 41
