Erdősi Péter - Majorossy Judit: Kép, önkép, múltkép. Fejezetek Szentendre történetéből. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 4. (Szentendre, 2014)
I. rész: - Kende Tamás: Kép, önkép, múltkép: a modern Szentendre
Kende Tamás: Kép, önkép, múltkép: A modern Szentendre A Pest Megyei Hírlap cikke ezt követően idézte Gene Krammert, ■ал. Associated Press tudósítóját, akit az is érdekelt, hogy vajon érik-e retorziók a nem választókat. A megyei lap riporterének a tapasztalatoktól meggyőzött amerikai zsurnaliszta azt nyilatkozta, hogy „elsősorban a jó közérzetről” írt. Szentendrén a jó közérzet mellett elsősorban a Kovács Margit Múzeum volt az az élmény és látvány, amit a Külügyminisztérium protokoll osztálya rendszeresen „a hazánkba érkező neves vendégeknek” nyújtott.106 Kurt Waldheimtől Margaret Thatcheren át Raissza Gorbacsováig meglehetősen hosszú azoknak az illusztris vendégeknek a névsora, akiket protokolláris és országpropaganda célzattal a Külügyminisztérium Szentendrére mint az ország és a rendszer kirakatába irányított.107 Királyok, uralkodók sora tett látogatást a városban Mohamed Reza Pahlavi iráni sahtól (1978. május 21.) kezdve, a kuvaiti emíren (1981. szeptember 15.) és János Károly spanyol királyon (1987. július 7.) át a japán trónörökös párig (1994. november 27.) bezárólag. A kimutatások szerint a rendszerváltást követő években azonban már egyre csökkenő mértékben használta a hivatalos magyar külpolitika sajátos propagandacélokra Szentendrét és a szentendrei múzeumokat.108 Ez a gyakorlat ma már a múlté, ami azt jelzi, hogy Szentendre kirakatszerepe az 1990-es évek végére gyakorlatilag megszűnt. A protokoll-látogatások egyik fő célpontja, a Kovács Margit Múzeum megnyitását (1973. április 29.) követően meglepő gyorsasággal lett Magyarország egyik legnépszerűbb múzeuma. Volt olyan időszak, amikor rendszeresen vezette a látogatottsági statisztikákat, megelőzve még a Nemzeti Múzeumot, illetve a Nemzeti Galériát is.109 Kovács Margit kerámiái tömegigényeket elégítettek ki, ami a művész halálát (1977) követően megújított múzeum mutatóiból is kitűnik. Az új szárnnyal kiegészült épület 1979-ben nyitotta meg kapuit és ezen esztendő kilenc hónapjáról áll rendelkezésre részletes adat havi bontásban (3. táblázat), amiből kiderül, hogy a kimagasló látogatottságot ekkor elsősorban nem a szervezett iskolai csoportok adták, hanem az egyéni, családi kiállításlátogatók. A városi tanács 1978 és 1983 között készített beszámolója szerint a Kovács Margit Múzeum töretlenül az ország leglátogatottabb múzeuma maradt. Es a látogatószám a rendszerváltás előtti években nem hogy csökkent volna, de évi 800.000-es átlagával változatlanul minden statisztikát vezetett.110 111 3. táblázat: A PMMI kezelésében lévő szentendrei múzeumok (A), illetve a Kovács Margit Múzeum (B) látogatottsága 1979-benin Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október A I9.222 36.953 58.254 103л15 I23.OI3 I5I.3O2 •77-456 204.517 65.8II 68.263 В 9.818 18.305 30.639 67.350 8I.23I 97-175 IOI.498 I24.164 9.151 25.999 Különleges, a korszakra jellemző jelenség volt Kovács Margit és a múzeumának a népszerűsége. Amikor 1979. október 24-én átadták a kibővített kiállítóteret, a megnyitó ünnepély a rendszer kultúrpolitikájának egyfajta politikai demonstrációját jelentette. A korszak és a rendszer vezető hivatalos publicistája, Boldizsár Iván - félévszázados barátságukra hivatkozva - folyamatosan Margitkázta a keramikusművészt. Beszédében a barátot és a közérthetőséget, Kovács Margit művészetének közérthetőségét ünnepelte: 106 G. Sin (összeáll.) 2000: 263. 107 A teljesség igénye nélkül néhány név a Szentendrén megfordult fontosabb protokoll vendégek közül időrendi sorrendben: 1975: Erich Bielka osztrák külügyminiszter, Ahti Karlainen finn külügyminiszter, Kazimierz Olszewski lengyel külügyminiszter; 1976: Max van der Stoel holland külügyminiszter, Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter, U-Hla-Phone burmai külügyminiszter; 1977: Rudolf Kirschläger osztrák elnök, Antonio Dos Santos Ramillo Eanes portugál elnök; 1981: Kyprianu ciprusi elnök; 1983: U-San-Yu burmai elnök; 1986: Albert belga trónörökös, Supha Nowong laoszi elnök; 1987: II. Margit dán királynő; 1991: Chaim Herzog izraeli elnök. Rajtuk kívül a városban járt még Franz Josef Strauss, Stipe Suvar, Willy Brandt, Vlagyimir Krjucskov, Markus Wolf, Pérez de Cuellar, W. G. Hayden ausztrál külügyminiszter, Jacques de Grooth a Világbank ügyvezető igazgatója, Willoch norvég miniszterelnök, Melina Mercuri, Pierre Mauroy, és sokan mások. 108 A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága alá tartozó szentendrei múzeumok magas rangú külföldi látogatóinak, nemzetközi kongresszusok és konferenciák résztvevőinek, delegációk tagjainak kivonatos felsorolása megtalálható: FEMUZ, Adattár. 109 „Az Urbanisztikai világnapon a Kovács Margit Múzeumról: »[...] legmeghökkentőbb talán az a tény, hogy múzeumi látogatottságban megelőzte a Nemzeti Múzeumot és a Galériát.« (Az 1979-es látogatási statisztikák szerint a Kovács Margit Múzeumot 671.000, a Nemzeti Múzeumot 648.000, a Nemzeti Galériát 581.000 látogató kereste fel.).” A Pest Megyei Hírlapot idézi: G. Sin (összeáll.) 2000: 249. 110 PMK HTGY, SZVT 1978-1987: Beszámoló Szentendre VTVB tevékenységéről 1978-1983,11. Ennek kapcsán lásd még: Szabó Leventéné: Hogyan lehet Szentendre belvárosában élni? Szentendre és vidéke, 1989. május 1. 111 Pest Megyei Múzeumi Híradó, 1979. február 16.; Pest Megyei Múzeumi Híradó, 1979. március 11. 34
