Erdősi Péter - Majorossy Judit: Kép, önkép, múltkép. Fejezetek Szentendre történetéből. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 4. (Szentendre, 2014)
Függelék
Szentendrei belvárosi háztörténetek (Összeállította: Majorossy Judit - Szabó Magdolna - Tyekvicska Árpád) a Székesfőváros Arvaszéke és a Dunamelléki Református Egyházkerület között létrejött adásvételi szerződés nyomán az ingatlan a szentendrei Református Egyházé lett (összesen 249.000.000 korona vételár fejében), és egészen az 1950-ben bekövetkezett államosításig iskolaként működött. A II. világháború idején munkaszolgálatosok - többek között Radnóti Miklós — elszállásolására is szolgált, illetve ideiglenesen a Rókus Kórház ide költözött Budapestről. 1976-ben az ingatlan kezelője a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium (Római sánc utca 1.) lett egészen 1982-ig. A későbbiekben a rendőrség, valamint a járási földhivatal mellett a munkásőrség és a városi tanács egyes részlegei működtek az épületben. A rendszerváltást követően szintén több szervezetet találunk az egyes helyiségek használói között, ám 2006 után a kúria a felújítás megkezdéséig használaton kívül állt, és meglehetősen romos állapotba került. A Ferenczy Múzeum 2013. júniusában nyitotta meg kapuit az újjáépített egykori Pajor családi rezidencia falai között. 2. A Castrum és a Waczek-villa (Dunakanyar körút 1.) A római kőtár területén lévő villa a Waczek családról kapta a nevét. A Morvaországból származó família minden tagja katonatiszt volt, így gyakran változtattak lakóhelyet. Szentendrére Waczek József huszárkapitály 1846-ban települt. A szabadságharc bukása után Bécsbe vitték, és talán Kufstein várában halt meg, de felesége és gyermekei Szentendrén maradtak. Ferenc nevű fia egészen a tábornoki rangig vitte, a katonai pályán szerzett érdemeiért nemesi rangot szerzett, és a család ettől kezdve viselte a dunaszentgyörgyi előnevet. Waczek Ferenc a szentendrei közéletben tevékenyen résztvett, és legnagyobb adófizetőként képviselőtestületi tag volt. 1900-tól a Kaszinó tagja, illetve az 1913-ban alakult Szentendrei Városfejlesztő Egyesület tiszteletbeli elnöke lett. A Waczek-villát 1907-ben építette fel a Római sánc utca 19. szám alatt. Felesége, Békési Csanády Ilona még 1935-ben is itt lakott, ám ekkor már özvegyként, mivel férje 1922-ben meghalt Budapesten. Fiai, Frigyes (született 1915-ben), Fedor (született 1919-ben) és Felicián (született 1920-ban) mindannyian a Ludovika Akadémián végeztek és különböző katonai pályát futottak be. Frigyes 1945-ben fogságba esett, majd háborús vádakat koholtak ellene, és bár ez alól később felmentették, a kitelepítést nem úszta meg. A családi villa épületét 1946-ban a Nemzeti Bizottság elkobozta és a Magyar Kommunista Párt szentendrei szervezeténekjuttatta. Az épület 1951-től tartozik a Ferenczy Múzeumhoz, de a villában egy ideig még óvoda is működött, ahogyan erről 1976-ban a Pest Megyei Hírlap hasábjain is olvashatunk. 342
