Erdősi Péter - Majorossy Judit: Kép, önkép, múltkép. Fejezetek Szentendre történetéből. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 4. (Szentendre, 2014)
II. rész - Erdősi Péter: Kiváltságos mezőváros a 18-19. században
Erdösi Péter: Kiváltságos mezőváros a 18-19. században rendezvényén kólót és csárdást táncoltak a résztvevők.208 A Párt programja, amely nagyközséggé alakítaná át Szentendrét, megfeledkezik a mezővárosi korszak városias jellemzőiről, vagy éppen ellenkezőleg, azt a múltbeli gyakorlatot próbálná torzított formában adaptálni az új körülményekre, amikor a mezőváros csekély földesúri terhei a fejlődést segítették elő? Szentendre 19. század végi, 20. század eleji története alapvetően kétféle elképzelés jegyében beszélhető el. Az egyik úgyszólván az európai fin de siécle és az osztrák-magyar kiegyezéssel létrejött, fejlődést hozó dualizmus helyi megfelelőjének tekinthető: ez az elbeszélésmód a haladásra összpontosít, és azt sugallja, hogy a mezővárosi státusról a városira való átváltás polgárosodással jár - a jogi státusz megváltozása társadalmi és kulturális átalakulással -, ezt méltatja, és e történet főszereplője Dumtsa Jenő. Ezzel éppen ellentétes a hanyatlásra koncentráló másik elbeszéléstípus. Erre figyelmeztet a társadalom- és gazdaságtörténet, és ez az, ami egy későbbi polgármester, Antolik Arnold (1885-1960) 1932. évi dolgozatában már vitathatatlan: a hanyatlás, válság narratívája, amelyben a szőlőművelést sújtó filoxérajárványtól eredeztethető az a krízis, amelyből ötven év elteltével sem tud talpra állni a város.209 1981-ben Dóka Klára a következő sorokkal zárta Szentendre 18—19. századi történetéről írott kötetét: „Az 1690-1890 között eltelt 200 év a város történetének az a szakasza volt, amely a mai Szentendrét a maga pompájában megteremtette, szűk utcáival, egymásra épült házaival, templomaival, és a gazdaságot tükröző összes elemével. [...] Bár a hagyományos szőlőgazdaság bomlása a város létfeltételeit megváltoztatta, mindazok az emlékek és hagyományok, amelyet a 200 éves fejlődés idején létrehoztak, a város további sorsát a mai napig befolyásolják.”210 A II. világháború által szerencsésen megkímélt örökséghez és látványához az epilógusban még visszatérünk. A következő fejezetben az időben visszafelé haladva a török hódoltság kori állapotokkal tesszük összemérhetővé a 18-19. századi teljesítményt. fi'f 119. kép A Szentendre és vidéke könyvnyomdája a Görög utcában, 20. század eleje (.FEMÚZ, TD 75.0.1) 208 A szentendrei Kaszinóra: Schleininger 1995. A sajtóra: Bokor-Pethőné Németh 2009. A Jávor egyesületre: Urosevics 1969b. A korszak szerbmagyar kapcsolataira: Fried 1987; Katus 1987; Katus 1998; Kovacek 1987; Krestic 1987; Deák 2000. A megye szerb egyesületeire: Sebestyén 2012. A rövid életű Szentendre hírlap kritikája a Nagyközségi Párttal szemben, a rendezvény említésével: Bokor-Pethőné Németh 2009: 82—83. 209 Antolik 2002 [1932]. 210 Dóka 1981:122. 173
